Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A modern korba tett látogatás után térjünk vissza a görög mitológiához, egyenest annak egyik legismertebb mondaköréhez, amelybe már belekóstoltunk korábban is. A trójai háború főszereplői közül már volt szó Helénáról, Páriszról és Odüsszeuszról is, hogy csak azokat említsem, akik külön posztot kaptak (igaz is, Aeneast el ne felejtsük), de a görögök hadvezérét, Agamemnónt eddig jobbára csak kerülgettük. Feleségéről, Klütaimnésztráról is épp, hogy csak említést tettünk Szép Heléna kapcsán, aki féltestvére volt.

 

clytemnestra_by_baudelaire999.jpg

 

Egyébként nem véletlen, hogy eddig halasztgattam a témát, Agamemnónnak olyan bonyolult és hátborzongató családtörténete van, hogy csak azt nem tudom, miért nem forgattak még sorozatot róla, vagyis az Átreidákról, és miért vesztegetik egyesek az időt és a pénzt olyan fantáziatermékek előállítására, mint a Trónok harca, mikor a mitológia sokkal érdekesebb... És legalább annyi cselszövés, erőszak, trónviszály és szex van benne, mint a modern mesékben.

De ha láttátok a  Mr. Peabody és Sherman kalandjai című animációs mesefilmet (gyerekesek előnyben), akkor egy végtelenségig leegyszerűsített, hónaljszagú Agamemnónnal már találkozhattatok, ott így néz ki ez a nevezetes hős:

aga.jpg

 

Egy aranybárány, egy trón és két civakodó fivér

 

De kezdjük a kályhánál, vagyis az aranyszőrű báránynál. Ha már a meséknél tartunk, épp kapóra jön egy Mátyás királyos is, amelyben ezt a jószágot a Burkus király lányának kellett megszereznie az Igazmondó Juhásztól. (Na, vajon mit adott cserébe?) 

A mitológiabeli aranygyapjast is egy nő közreműködésével sikerül megszerezni, és ott is egy trón múlik rajta, csak kicsit trükkösebb módon, mint a népmesében. A helyszín Mükéné, a két civakodó fivér pedig Átreusz és Thüesztész. A Káin és Ábel hagyományait követő fivéreket úgy tájékoztatták ugyanis, hogy azé lesz a trón, akinél az aranyszőrű juh van... De ez mégsem felelt meg pontosan az igazságnak.

atreus_and_thyestes_by_overteccentricity-d3kv34y.jpg

A Hermész által Átreusz nyájába csempészett bárányra ugyanis eredetileg Artemisz, a vadászat istennője tartott igényt (persze holt állapotban, mert az istenek csak a dögöket szeretik), Átreusz fel is áldozta a szerencsétlent annak rendje és módja szerint, csak a gyapját nem volt szíve az istennőnek átengedni, úgyhogy preparáltatta és kitömette. (Hasonló eset bikával és krétai helyszínnel, meg Poszeidónnal ugyancsak érdekes fejleményekhez vezetett egy korábbi posztban.) Az istenekről pedig tudjuk, hogy rohadtul irigyek és bosszúállók. Nos, Átreusz ezzel nem számolt.

20130509141754_040_0244_matyas_kiraly_aranyszoru_baranya.jpg

Mint ahogy azzal sem, hogy a felesége, Aeropé (vagy Európé) belehabarodik a sógorába, és ahelyett, hogy örülne a királynéi címnek, inkább ellopja az aranygyapjat és a szeretőjének adja. Zeusz, aki valamilyen oknál fogva Átreuszt favorizálta (bár az semmivel sem volt erkölcsösebb, mint a testvére), miután kiderült, hogy Thüesztész elorozta a gyapjút, megkérdezte az új tulajt, hogy ha a Nap nyugaton fog kelni és keleten megy le, akkor átengedi-e a trónt a fivérének. Mire Thüesztész (tudván, hogy a gyapjú a páncélszekrényének mélyén pihen) könnyelműen azt felelte, hogy miért is ne...

helios.jpg

Zeusz persze visszaélt teljhatalmával, és nem restellte rákényszeríteni Hélioszt, hogy  fordítsa meg a kocsiját, és nyugaton keljen fel. Thüsztész meg semmire nem ment az aranygyapjúval, ott állt trón és ország nélkül. Átreusz került hatalomra, és persze első rendelkezése az volt, hogy száműzte a fivérét. Időközben megszületett Aeropé két fia a szeretőjétől: az egyiket Tantalosznak nevezték el (de nem a nagy Tantaloszról van szó, róla még beszélünk), a másikat Pleiszthenésznek

Átreusznak azonban volt már két fia hűtlenkedő feleségétől: Agamemnón (akiről a poszt majd hosszabb távon szólni fog), illetve Meneláosz (Szép Heléna későbbi férje). Plusz egy harmadik fiú is velük lakott, ő még Átreusz első házasságából származott és ugyanúgy Pleiszthenésznek hívták, mint az egyik kicsit, aki a törvénytelen viszonyból született.

[Itt alább az egyszerűsített családfa, pirossal bekarikázva a főbb szereplők.]

az-atreidak-csaladfaja-es_wikipedia_org.png

Nos, ez a névazonosság igen kellemetlen következményekkel járt: Átreusz ugyanis gyilkosokat küldött fivére fia ellen, de a hülye merénylők egy totyogó helyett egy felnőtt Pleiszthenészt mészároltak le. (Igazából nagyon nehezemre esik elképzelni egy ennyire bénán adott megbízást, de a mitológia nem az a terep, ahol csupa hihető dolgokkal találkozunk.)

 

Emberlakoma és vérfertőzés

 

Átreusz persze nem nyugodott, bár a tragédia csakis neki volt köszönhető, mégis a fivérén állt bosszút: színleg kibékült vele, meghívta egész családjával egy csodás lakomára, amelyen nem holmi erdei vadak vagy bárányok szerepeltek az étlapon, hanem Thüesztész mind az öt fia (egy nimfától volt három felnőtt gyereke, és Aeropétól, a szeretőjétől a már említett két kicsi).

mycenae-representation.jpg

A mitológia különös fintora, hogy az egyik kicsit épp Tantalosznak hívták, ahogy azt az agyament pszichopata ősét, aki a saját gyerekét tálalta fel egy hasonló lakomán az isteneknek... Bár az istenek, Démétér kivételével nem ettek az emberhúsból, és a gyereket feltámasztották, a tantaloszi kínok azóta is közmondásosak.

Thüesztész kínjai sem voltak kisebbek, ahogy el bírjuk képzelni: öt fiából evett és mindezt kedves bátyjának köszönhette. Az már csak ráadás volt, hogy Átreusz hűtlen feleségét is megfojtotta. Nem csoda, hogy Thüesztész hetedíziglen megátkozta bátyja egész családját. De először is a delphói jósdához fordult tanácsért: mit tegyen, hogy a bosszú elkezdődhessen. A jósda se volt éppen valami jámbor hely, az eddig elkövetett bűntetteket továbbiakkal kellett tetézni, hogy senki ne unatkozhasson a körmét rágva Mükénében. Thüesztésznek saját lányát kellett teherbe ejtenie ahhoz, hogy megszülethessen bosszúja eszköze. 

rape.jpg

Nem elég, hogy ez vérfertőzés és nemi erőszak volt egyben, a lány, Pelopeia ráadásul még Pallasz Athéné papnőjeként szüzességet is fogadott, úgyhogy Thüesztész tényleg egy rakás erkölcsi törvényt szegett meg ezzel az egy húzással, de amit ugyebár egy olyan intézmény, mint a delphói jósda javasol, azt nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról. Thüesztész persze nem merte nyílt sisakkal megközelíteni a lányát: álarcot vett fel és úgy teperte le, majd, mint aki jól végezte dolgát, sietősen távozott - Pelopeiának azonban volt annyi lélekjelenléte, hogy megszerezze az erőszaktevő kardját.

De nem csak Thüszetésznek adott klassz tanácsokat a jósda, hanem Átreusznak is, akit egyenest elvezetett a megerőszakolt Pelopeiához. Gyerek- és feleséggyilkos Átreuszunk is csak emberből volt: egy nem várt fordulattal azonnal jól beleszeretett a lányba, akiről nem tudta, hogy a saját unokahúga. (Nem volt valami sok családi összejövetel a korábbi években, úgy tűnik.) Ugye, mivel hűtlenné vált feleségét vízbe fojtotta, úgyis asszonyt kellett vinnie a házhoz. Az mondjuk nem világos, hogy Pelopeia (aki viszont nyilván tudta, hogy Átreusz kicsoda) hogy nem értesült öt fiútestvére halálának körülményeiről, de a jelek szerint erről senki sem tájékoztatta, az pedig nem zavarta, hogy szoros rokonságban állnak egymással. 

Inkább csak erőszakból fogant fiától/öccsétől, Aigisztosztól akart volna megszabadulni: ki is tette egy hegyre, de Átreusz bácsi azt gondolta, hogy csak szülés utáni depresszióról van szó, és a gyerek az ő fia, ezért megmentette a srácot. Hát, ezt sem kellett volna.

 

Egy kicsi fiú és egy nagy kard

 

Hét évvel a fent elmesélt események után főhősünk, Agamemnón, és öccse, Meneláosz elfogták nagybátyjukat (Thüesztészt) és Mükénébe hurcolták. Átreusznak nem akadt jobb ötlete, mint hogy a fivérét tömlöcbe vetesse, és fogadott (de édesnek hitt) gyerekével, a kis Aigisztosszal ölesse meg - ehhez azt a kardot adva a kezébe, amelyet a gyerek anyja zsákmányolt, mikor megerőszakolták.

Megint egy olyan mozzanat, amelyben semmi logika nincs: ott volt neki a tagbaszakadt Agamemnón, az engedelmes Meneláosz... Ki az az agyalágyult, aki ennek fényében egy kisiskolás korú srácot bíz meg a hóhér szereppel? Mondjuk az eddig is látszott, hogy Átreusz teljesen elmebeteg, mekkora karriert futott volna be az ISIS-nél, akarom mondani, daesh-nél.

A kisfiú bátor tekintettel belép a tömlöcbe és viszi a hatalmas kardot, amit Thüesztész persze felismer - kikérdezi a gyereket, és elárulja, hogy ő valójában az apja, megkéri, hogy hívja oda Pelopeiát, aki, mikor rájön, hogy a saját apja erőszakolta meg, inkább gyorsan megöngyilkolja magát, minthogy örülne a kis családi összejövetelnek. 

aigistos.jpg

És, ha azt hittétek volna, hogy a kis Aigisztosz megúszta az apagyilkosságot, akkor tévedtek: biológiai apja ugyanis ráveszi, hogy ne őt, hanem nevelőapját, Átreuszt ölje meg azzal a bizonyos felnőtt karddal, amit csoda, hogy egyáltalán elbírt. Ezt sikeresen végre is hajtja, miután bejelentette az udvarnál, hogy megölte a foglyot és ennek örömére mindenki lerészegedett (eszük ágában se volt ellenőrizni, hogy a hír igaz-e, meg a királynét se hiányolta senki.)

atreus-1-e1428300194248.jpg

 

Hattyútojások és esküvők

 

Thüesztész átveszi az irányítást, és elűzi Átreusz két nagyfiát, Agamemnónt és Meneláoszt (nem lehettek éppen túlságosan hűek Átreuszhoz a testőrei és a katonái, ha ez ilyen flottul ment), a fiúk pedig egyenest Spártába menekülnek, Tündareosz királyhoz. És itt érkezünk meg végre ahhoz a ponthoz, ahol be kell mutatnunk tulajdonképpeni főhősünk (Agamemnón) és főhősnőnk (Klütaimnésztra) házasságának előzményeit. 

tintotetto_ledaswan.jpg

Kezdjük azzal, hogy kicsoda is Klütaimnésztra. Ha valaki nem fújná kívülről Léda és a hattyú (vagyis Zeusz) történetét, az gyorsan olvasson utána itt, a blogon, de azoknak, akik türelmetlenebbek, röviden összefoglalom a lényeget. Hősnőnk anyja Léda, apja pedig a görög mitológia Szent Józsefe, Tündareosz, aki nem is egy, hanem két istensarjat volt kénytelen etetni és nevelni, miután Zeusznak kedve támadt a feleségét többszörösen teherbe ejteni. Igaz, Tündareosz ondósejtjei is célba találtak. (Na jó, ebben az utóbbiban eléggé eltér Szent Józseftől.) A történelem egyik legfurcsább négyesiker-terhességéből két lány és két fiú született, és Klütaimnésztra - Szép Helénával ellentétben - biztosan nem Zeusz lányaként látta meg a napvilágot.

Szép Heléna ifjúságáról már meséltünk (lásd a poszt elején lévő linket), de nővére története sem unalmas: Klütaimnésztra első férje ugyanis egy Tantalosz volt. De nyilván nem az isteneknek emberhúst kínáló, nagy Tantalosz, hanem az unokája...  Agamemnón ütközetben találkozott ezzel a Tantalosszal, és meg is ölte, de nem csak őt, hanem a házaspár fiát is, majd, ahogy ez ilyenkor szokás, megerőszakolta Klütaimnésztrát. És mivel tetszett neki a tapasztalat, úgy gondolta, törvényes keretek között is szívesen megismételné. Az özvegynek nem sok beleszólása volt a dologba, apja, Tündareosz mindenesetre áldását adta a frigyre. 

Nem túl biztató kezdet egy harmonikus házassághoz. Agamemnón Tündareosz vejeként sikerrel visszavette apja, Átreusz trónját a nagybácsitól, aki még ezen sokadik trónvesztésbe sem halt bele, hanem csak elmenekült - más verzió szerint  viszont Thüesztészt, a fárasztó nagybácsit Agamemnón a történetnek ennek a pontján végre likvidálta. Jól sejtitek: Aigisztosszal, a karddal hadonászó padavánnal fogunk még találkozni.

penelope_clytemnestra_and_helen_by_kellyschot-d6bqjgk.jpg

Miközben Agamemnón Mükénében uralkodott, öccse, aki ugyebár Szép Helénát orozta el számtalan más kérő elől, a spártai trónra ült rá anélkül, hogy nagyobb harcokba kellett volna bocsátkoznia (mivel az ikerfiúk, a Dioszkoruszok, akiknek örökölniük kellett volna, elég hamar elhaláloztak, vagyis felkerültek az égboltra). Arról se feledkezzünk meg, amire Odüsszeusz sztorijából illik emlékeznünk: Heléna kérői, mielőtt kiderült volna, ki lesz a szerencsés férj, véd- és dacszövetséget kötöttek: ha valaki el találná rabolni a szépasszonyt, mindannyian kötelesek bosszút állni a rablón, és - ha egy mód van rá - visszaadni a nőt annak, akit választott. 

Pár évig béke honolt mindkét városban, egy trón se ingott éppen, Agamemnón pedig kihasználta az időt és négy gyereket is nemzett a feleségének, ebből egy fiú volt (Oresztész), és három lány (a két nevezetesebb Iphigénia és Élektra). Mivel nekik fontos szerep jut a sztori folytatásában, érdemes megjegyezni a nevüket, bár tudom, sokan úgyis ismerik őket.

 

Szépségverseny, nőcsábítás, emberáldozat

 

Mindeközben Trójában, illetve a mellette lévő dombok egyikén lezajlott az a hírhedt istennő-szépségverseny, amelyről szintén olvashattatok már a blogon: a lényeg nagyon röviden, hogy a Viszály istennőjét nem hívták meg Akhilleusz anyjának esküvőjére, mire ő (mármint Miss Viszály) bosszúból aranyalmát dobott a többi istennő közé, amelyre az volt rávésve, hogy a "legszebbnek".

paris1.jpg

Mivel az Olümposzon nem akadt, aki vállalta volna a zsűrizést, az egyik trójai hercegre, Páriszra hárult a feladat, hogy Athéné, Héra és Aphrodité közül kiválassza a legcsábosabbat. Görögök lévén persze nem hittek a tisztességes versenyben, és mind a három induló megpróbálta megkenni a trójai srácot. Noha Aphrodité ajánlata egyáltalán nem volt olyan jó, mint a többieké, Párisz mellette döntött: cserébe megkaphatta a világ legszebb nőjét, Helénát... No persze azt a szerelem istennője nem részletezte, hogy nem tálcán fogják neki odaadni, és milyen drágán kell majd érte megfizetni.

Párisz a bátyjával, Hektórral ellátogatott Spártába, jól elcsábította Helénát (ezt már nem Hektórral, hanem egyedül), és az asszony a nagy szerelemtől részegen papucsférjét, Meneláoszt, és a kislányát hátrahagyva hajóra szállt a trójaiakkal. Íme a tökéletes casus belli. 

helen.jpg

Agamemnón csak erre várt: fogta magát és önjelölt vezérürüként (na jó, az, hogy a sértett az öccse, és ő Mükéné királya, sokat nyomott a latban) összetrombitált minden ex-kérőt, aki annó vérszerződést kötött Spártában. Egyesek, mint Odüsszeusz, megpróbáltak kibújni a kötelességük alól (neki például épp akkor lett egy éves a fia), de Agamemnónt nem lehetett átverni. Mikor aztán az összes hellén állig felfegyverkezve tengerre akart szállni (az az Akhilleusz is, akit a kor legnagyobb harcosának tartottak), az istenek úgy döntöttek, hogy csakazértse fújják a jó irányba a passzátszelet: az egész sereg Auliszban ragadt. 

Valahogy ki kellett engesztelni az éppen aktuális duzzogó églakót, és a sámán, akarom mondani az ügyeletes jós, némi hókuszpókusz után kijelentette, hogy Artemisz emberáldozatot vár - ami ugye érdekes fejlemény ahhoz képest, hogy a tantaloszi lakomán az istenek kifejezetten felháborodtak az emberáldozaton. És nem is akárkinek a feláldozása árán kap a sereg kedvező szelet, a fővezér, Agamemnón egyik lányát, Iphigéniát kell lemészárolni. Nos, Átreusz fiát nem abból a fából faragták, hogy ettől olyan nagyon visszariadt volna. Örülni biztos nem örült neki, de ha az apjára még az aranygyapjú miatt még mindig dühös vadászistennőnek pont ez kell, hát, akkor legyen.

Persze se Klütaimnésztrának, se magának a kijelölt áldozatnak nem azt adta elő, hogy a nagy kés várja a lányt Auliszban, azt a legendát eszelte ki, hogy Akhilleusz szeretne sürgősen megnősülni, még mielőtt Trója alá vonul, és ki mást választhatna, mint a nagy mükénéi király egyik lányát... Iphigénia el volt varázsolva, hát persze, hogy rohan feleségül menni a kor férfiideáljához, akit Brad Pitt alakított a Trója című örökbecsűben, szerintem nem is rosszul.

clyt-iphi-arte_loius_billotey.jpg

Auliszban aztán a szegény Iphigénia megtudta, hogy nem nászágyra, hanem az oltárra szánták. Hogy a lányt tényleg feláldozták-e, az nem világos, két verzió létezik: az egyikben Iphigénia valóban meghal, a másikban Artemisz egy szarvast varázsol helyette az oltárra és magával ragadja Tauriszba (amely a Krímben található egyébként).

A család, és főleg Klütaimnésztra számára azonban marad a hatalmas átverés és lányának elvesztése - mindez a férje és a húga hibájából. 

 

Ki milyen nőt visz haza

 

Azt, hogy mi mindent történt Trója tíz éves ostroma alatt, most nem fogom elregélni, majd valamikor sort kerítünk Akhilleusz és Agamemnón civakodására, ami a trójai király, Priamosz egyik lánya, Briszeisz miatt tört ki, mikor az hadizsákmány formájában megjelent a színen: legyen az elég, hogy Agamemnón nem nyerte volna el a legnépszerűbb hadvezér címet. Akhilleusz egyébként elesett Trója alatt, főhősünk viszont ép bőrrel megúszta az egészet, sőt, még Szép Helénát is visszaszerezte öcsikéjének, aki elégedetten távozhatott a hadszíntérről kedves feleségével, miután Tróját kirabolták és felgyújtották. (A nőcsábító Párisz is városával együtt veszett oda.)

achill_brad_pitt.jpg

Ahogy Meneláosz vitte a feleségét, úgy Agamemnón azt a királylányt, Kasszandrát, akit mindenki bolondnak tartott, mert nem volt annyi esze, hogy engedjen Apollónnak, mikor az szerelmével ostromolta, és noha kicsalta belőle a jövőbe látás képességét, nem feküdt le vele - így az isten azzal átkozta meg, hogy soha senki nem fog hitelt adni a jóslatainak. Ha belegondolunk, már az is épp elég szar, ha az ember a jövőbe lát (mire jó az, ha semmit nem tehetünk ellene), de ha még azt is tudjuk, hogy teljesen hiába verjük félre a vészharangot, úgyse hallgat ránk senki, az már fix tébolyító. (Logikailag meg úgyis megmagyarázhatatlan, hogy ha egyszer az emberek tudták, hogy Kasszandra jóslatai igazak, miért nem hittek neki mégsem.)

Agamemnón tehát ezt a nőt vitte haza ágyasnak: igaz, hogy Apollón nem kapta meg, Aiász viszont Trója ostromakor megerőszakolta, csak utána passzolta át a fővezérnek. Noha Agamemnón nem húzta ki a gyufát Poszeidónnál, mint Odüsszeusz, így nem kellett tíz évig bolyongania a Földközi-tengeren, azért pár évbe neki is beletelt hazaérni annak az infónak az alapján, hogy két gyereke is született Kasszandrától az unalmas hajóút alatt. 

cassandra_statue_athena.gif

Időközben Mükénében azért folyt az élet a maga kis medrében, és hogy, hogy nem, a szép Klütaimnésztra, aki a férje nagyravágyása miatt vesztette el egyik lányát, csak nem akart olyan kis édes háziasszonyként szőni-fonni, ahogy azt unokatestvére, Pénelopé tette Ithakán. Se ötven kérő előtt húzni évekig a mézesmadzagot... Nem, ő ennél határozottabb egyéniség volt: fogta magát és visszahívta a száműzött Aigisztoszt. Emlékszünk még erre a névre? Ő az az egykori kisfiú, akit apja a saját lányával nemzett, és aki hét évesen megölte nevelőapját, azaz Agamemnón apját, Átreuszt. 

clytemnestra2.jpg

Naná, hogy Klütaimnésztra [lásd itt fent] őt választotta szeretőjének, végül is bárki jöttmenttel nem oszthatta meg az ágyát, míg szeretett Agamemnónja Trója alatt meg még ki tudja, milyen szigeteken hentereg akárhány hadizsákmányával. Az asszony Iphigénia miatt bosszút esküdött, és ehhez keresve sem találhatott volna jobb társat Aigisztosznál, akivel remekül meg lehetett tervezni a hazatérő nagy hadvezérnek, Trója legyőzőjének halálát. Amúgy mellesleg ennek a párosnak is született két gyereke, ebben a korban mindenki imádta a nagy családot, a KDNP is milyen elégedett lett volna velük... 

 

Gyilkosság a fürdőházban

 

Kasszandra, Agamemnón ágyasa, persze, saját kedves szokása szerint előre figyelmeztette a férfit, hogy otthon le fogják kaszabolni - nem, mintha miatta aggódott volna olyan nagyon, de a kaszabolás Kasszandrára és közös gyerekeikre is ugyanúgy vonatkozott. Ahogy már sejtitek, Agamemnón kicsit se törődött szeretője jóslataival, hagymázas álmaival. Pedig nehéz elhinni, hogy azt hitte, tizenakárhány éve magára hagyott felesége, akinek azt hazudta, hogy lányukat Akhilleuszhoz adja, pedig Artemisz oltárán akarta feláldozni, majd tárt karokkal várja, és minden meg van bocsájtva. Megdöbbentő, hogy némely férfiak mennyire ostobák...

the_murder_of_agamemnon_project_gutenberg_etext_14994.png

Agamemnón tehát bátor tekintettel és győztesként hazatért Mükénébe, ahol asszonya kedvesen fogadta, javasolta neki, hogy mossa le magáról az út porát, majd mikor a férj gyanútlanul levette a ruháit, Aigisztosszal levadászták (csak így lehetett könnyű préda, másképp biztos meggyűlt volna a bajuk vele). Bizonyos verziók szerint maga Klütaimnésztra döfte le a férjét. De az öldöklés itt nem állt meg, Kasszandra, a két kisgyerek és a kocsis is ott veszett. (Bár van olyan verzió, amely szerint Kasszandra megúszta, és Kolkhiszba, Médeia hazájába távozott.)

Klütaimnésztra Agamemnónnal közös gyermekei pedig: Élektra és öccse, Oresztész elmenekültek, Élektra attól félt, hogy őket is lekaszabolják, bár hogy a királynő ezt miért akarta volna, az nehezen érthető - főleg úgy, hogy pont Iphigénia miatt gyűlölte meg Agamemnónt. Persze Aigisztosz más tészta: neki nem állt érdekében az Átreidák életben maradása. 

william-adolphe_bouguereau_1825-1905_the_remorse_of_orestes_1862.jpg

Nyolc évvel később Oresztész, aki nővére, Élektra ez alatt az idő alatt mással sem táplált, mint anyja elleni gyűlölettel és apja iránti imádattal (pedig mennyi emléke lehetett Élektrának Agamemnónról?), visszatért Mükénébe, és meggyilkolta a saját anyját - ami a lehető legsúlyosabb bűnnek számított, sokkal súlyosabbnak, mint egy férjgyilkosság. Persze Aigisztoszt is megölte. Az anyagyilkosság miatt nem lehetett Mükéné királya (az erünniszek üldözték sokáig, ahogy a képen is látni), így az Átreidák végképp kiestek a hatalomból. 

Eddig szólt a történet - el lehet gondolkodni rajta, hogy a Trónok harca izgalmasabb-e.

A bejegyzés trackback címe:

https://szexcsatakanno.blog.hu/api/trackback/id/tr788365624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nandras01 2016.05.05. 19:43:26

ritkán írsz, de annál érdekesebben :)
és mondd, ezt a kesze-kusza görög mitológiát és az abban előforduló hegynyi mennyiségű neveket fejből vágod, vagy neked is utána kell nézni? engem is érdekelt mindig a görögök mitológiája, de bevallom a főszereplőkön és azok történetein kívül képtelen voltam megjegyezni a néha teljesen logikátlan, de szinte mindig zavaros összefüggéseket, szereplőket.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2016.05.05. 20:19:08

@nandras01: Á, dehogy tudom fejből. Max a legfontosabb szereplőket, de azért mindig csekkolom, hogy jól emlékszem-e egyes dolgokra, és van-e másik sztoriváltozat.
Agamemnón megölésének módjára több verzió is létezik, de én a fürdőházasra emlékeztem, talán, mert az ragadta meg a fantáziám. :)
Klüt. egyébként mindig is egyik kedvencem volt, nagyon erős nő, bírom a határozottságát. Biztos, h mind Heléna, mind Pénelopé eltörpülnek mellette. Klüt. még igazi matriarchátusból származó királynő, még ha a sztoriból ez nem is jön át egyértelműen. De a királygyilkosság a matriarchátus szokása volt. A mítosz ezt adja vissza.

nandras01 2016.05.05. 20:24:01

@Gloria Mundi:
szóval te is puskázol :)
egyébként a görög mitológia még kristálytiszta és áttekinthető, valamint mélységesen humánus az egyiptomihoz képest.
igaz, a kelta és a skandináv mitológiát még nagy vonalakban sem ismerem, szóval lehet, hogy van az egyiptominál is sötétebb mesevilág...

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2016.05.05. 20:27:43

@nandras01: Még Robert Graves is puskázott, akarom mondani megkereste az összes fellelhető verziót. :)
Pedig ő kicsit jobban beleásta magát.

Ha a mélységekbe ereszkedik az ember, sztem minden mitológia borzasztó kusza, csak a görögöt jobban ismerjük, legalább a főbb szereplőkről hallottunk már. Ez kicsit áttekinthetőbbé teszi.
A keltából én is csak annyit ismerek, amennyi a középkori cuccokba beszivárgott. Az egyiptominak is csak a felszínét.

nandras01 2016.05.05. 20:46:48

@Gloria Mundi:
utólagos engedelmeddel* kicsit reklámoztalak, ill. a blogodat reklámoztam a tumbleren :))

*ez az "utólagos engedelmeddel" c., gyakran előforduló kitétel nem udvariasság, hanem egy nagy marhaság, mert egy már megtörtént dolognál nem mindegy, hogy engedi-e az illető, vagy nem?

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2016.05.06. 15:13:29

@nandras01: Erre se előzetes, se utólagos engedély nem kell, csak hálás lehetek azért, ha reklámozod. :)

BéLóg 2016.05.06. 16:27:56

Bár sok-sok részletet ismertem, így egyben nagyon érdekes volt. Köszönöm.
Mondjuk nem előtte hanem utána kellett volna ebédelni, de mindegy. Feltakarítottam...

gigabursch 2016.05.06. 16:43:10

Igen Graves Aranygyapjú c. regénye alapmű.
(De a többi történelmi regénye is)
Az első ~50 oldalon részletesen elemzi, hogy a történet egy-egy szálát hogyan bogozta ki 10-15 forrásból, hogy valami egységes és értelmes mederbe legyen terelve minden.

Már csak azért is jó az a könyv, mert ott két kultúrkör összemosodását is visszafejti.