Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Ismét bibliai téma kerül terítékre, a többség akaratából: úgy látszik, ha ilyen is szerepel a szavazásban, mindenképp nyerni fog, mégiscsak a Biblia izgatja leginkább a fantáziátokat. Na, majd legközelebb nem lesz ószövetség a listán, hogy a többiek is szóhoz jussanak.
Mai sztorink a legismertebbek közül való, legalábbis a Putifárné nevet, ami csak magyarul hangzik ilyen hülyén, azok is hallották már, akiknek az Ószövetség nem volt soha kedvenc olvasmányuk. De mielőtt rátérnénk arra, hogy ki volt Putifár, miért híres a neje, és mi köze ennek az egésznek Józsefhez, kezdjük férfi főhősünk pedigréjének rövid felvillantásával.
Régi ismerőseinkkel találkozhatunk ismét, hisz Jákob népes és kusza családjáról már több poszt is szólt: először a csupasz mellkasú csaló poligámiával kapcsolatos problémáit vázoltuk, elsorolva, melyik neje/ágyasa hány gyereket szült a nagy versenyszülés projekt keretében, majd Szichemben közelebbről is megismerkedhettünk a 12 fiú egyetlen lánytestvérének, Dinának cseppet sem rózsás sorsával, illetve bájos maszkirovka tanúi lehettünk Jákob negyedszülött fia, Júda annak és kétszeres menye, Támár között.
Valójában József és testvérei története Jákob főfeleségei, Lea és Ráchel testvérharcának logikus folytatása: a versenyszülések következtében világra jött 12 fiú felserdülve is megőrizte a nemes versengés szellemét, azaz Lea fiai (4 db) utálták Ráchel fiait (2 db), azokat viszont apjuk, a pátriárka égbekiáltó módon favorizálta. Futottak még kategóriában ott voltak a szolgálók fiai is (2-2 Lea illetve Ráchel oldaláról), de ők is inkább a Lea fiainak pártjához húztak, hiszen náluk oszt végképp nem került szóba favorizálás apuci részéről. A közös ellenségképnél pedig semmi sem kovácsol össze jobban egy alapjában heterogén társaságot.
A két Ráchel-gyerek, József és Benjámin közül a reflektorfény természetesen az idősebbre, Józsefre hullott, főleg, mert Jákobnak esze ágában se volt titkolni, hogy még nem jutott el addig a pedagógiai felismerésig: ha az ember apa, akkor legalább néha illik úgy tennie, mintha minden kölykét egyformán szeretné. Ha a nőinél nem játszotta ezt meg, miért tette volna a gyerekei esetében? Mivel pedig Ráchel Benjámin születésébe belehalt, Jákob végképp elmerült a kedvenc nagyobbik fiú imádatába (amúgy születési sorrend szerint József a 11. volt, már, ami a fiúkat illeti, ha Dinát is beszámítjuk, a 12.)
Józsefre még nagy jóindulattal se mondhatnák, hogy visszafogott, szerény srác lett volna, valójában érzelmi intelligencia terén úgy a zéró pont körül lebeghetett, noha az IQ-jával semmi baj nem volt, ha ismeritek az Agymenők Sheldon Cooper-jének alakját, akkor kb képet alkothattok arról, hogy mennyire idegesítő, önimádó mitugrász lehetett a tizenéves libling. Még olyan abszurd dolgokra is képes volt, mint hogy elmesélje a bátyjainak, azt álmodta, mindannyian búzakalászok, és hajlonganak előtte. Valószínűleg jobban értékelték volna, ha meztelen nőkről álmodik, és azt ecseteli a tábortűz mellett. Mondanunk sem kell, míg a többi fiú a nomád pásztorok nem éppen kellemes és kényelmes, főleg nem valami jószagú életét élte, József intellektusát csiszolgatta, nyelveket tanult és városi értelmiségi allűröket vett fel.
A feszkó addig-addig növekedett, míg egy nap megtörtént az elkerülhetetlen, József, akit a szintén meglehetősen naiv Jákob pátriárka küldött ki szeretett bátyjaihoz egy, a főhadiszállástól jó messzire eső legelőre, addig idegesítette a srácokat (közülük az idősebbek már meglett, családos emberek voltak), míg azok bele nem dobták egy épp kéznél lévő ciszternába, amelyben szerencséjére nem volt víz, így a fájdalmas, fulladásos halált megúszta. A legidősebb Lea-fiú, Rúben volt leginkább észnél, ő akadályozta meg, hogy meglincseljék az öcsköst, és végül a többiek az ő tudta nélkül adták el Józsefet egy arra járó karavánnak, amely egyenest Egyiptomba tartott. Jákobnak később kollektíve azt a legendát adták elő, hogy kedvencét egy oroszlán tépte szét, egyetlen tárgyi bizonyítékként benyújtották azt, a kecskevérrel átitatott színes klepetust is, amit mostanság szélesvásznú álomkabátként emlegetnek a Webber-musicalben. (Ha valaki látta esetleg, szívesen venném a véleményét.)
Jákob valójában csak visszakapta azt, amit ő tett az apjával, jól átvágták a gyerekei. Megmaradt neki kedvencnek Benjámin, a kicsi, vagyis a fivérek nem sokat profitáltak az egész akcióból, mitöbb, valószínűleg sokuknak voltak miatta álmatlan éjszakái, bár azelőtt se a csodás erényességükről és lelkiismeretességükről voltak híresek.
De nézzük, mi lett az apai pixisből előbb kútba, majd rabszolgasorba esett Józseffel, aki eladása idején tizenhét volt, azaz épp jókor kezdett hozzá a világlátáshoz. Eleinte biztos furcsa volt neki a helyzet, de mivel nem hülye kereskedők vásárolták meg, hanem olyanok, akik a nemzetközi árucsere és a profitmaximalizálás elkötelezett hívei voltak, biztosra vehette, hogy a lehető legtöbbet akarják majd kapni érte, márpedig értelmi képességeit és testi adottságait felmérve (végülis szakértőkről volt szó, meg az utazás ideje alatt bőven volt módjuk megismerni a srácot), nyilvánvaló volt, hogy nem holmi bányába vagy egyéb kényszermunkára szánják. Akkoriban egy jól képzett rabszolga biztosabb karrierre számíthatott, mint manapság egy hasonlóan jól képzett munkanélküli értelmiségi - persze jól képzettekből nem volt éppenséggel túlkínálat. De a tudást igenis megbecsülték, na. És persze az előnyös külső se feltétlen vált hátrányára a delikvenseknek - bár olykor mégis.
A kereskedők tehát kiszemelték a legtutibb helyet József számára, ilyet amúgy egyetlen vérrokona nem látott még életében, sőt, még csak nem is álmodhatott hasonlóról (max Jákob a lajtorja-látomásban), és némi alkudozás után jó pénzért túladtak a fiatal héberen az egyiptomi birodalom egyik rongyrázó palotakomplexumában, gondolom, senkit nem fog meglepni, hogy az ingatlan tulaját Putifárnak hívták, és foglalkozására nézve a fáraó egyik kincstárnoka, valamint címzetes őrségparancsnok volt. Úgy első blikkre nagykutya, akárhonnan is nézzük. (Amúgy a Putifár annyit tesz, mint "Rának, a napistennek szentelt", és később József pap apósát is így hívták, pedig semmi közük nem volt egymáshoz.)
De mikor is történhetett mindez? Ha a Bibliát vesszük alapul, az egész sztori az i.e. XVII. században zajlott le, és hősünk úgy 1682 körültől időzött Putifár házában, mégpedig elég hosszú ideig, mert nem két nap alatt jut el valaki a bevándorló rabszolgafiú státuszból a tótumfaktum szerepébe. A fáraó a bibliai időszámítás szerint III. Amenemhat lehetett, bár mennyivel jobban jön ki egy regényben - lásd Thomas Mann: József és testvérei, ha a történelem leghíresebb és legatipikusabb fáraóját citáljuk ide, Ekhnatont. Hogy itt potom 300 év eltérés van (Ekhnaton, monoteista reformját az i.e. XIV. században hajtotta végre, bár nem sok sikerrel), az nem kell, hogy különösebben zavarjon minket, hiszen úgyis mítoszként tekintünk az egészre. (Azért kicsit abszurd, hogy mások termékeny fantázia birtokában Ekhnatont egyenest Ábrahámmal azonosítják - szegény napimádó őrült, mindenkit a nyakába varrnak, csak, mert "kitalálta" az egyistenhitet.)
József tehát lassan betanult új szerepébe, EQ szempontjából is fejlődhetett valamit, mert nem lehet csak az Úr kegyelmének számlájára írni, hogy akármibe fogott, minden sikerült neki, hacsak az Úr nem kézivezérelt ott mindenkit, mert épp annyira ráért. Ahogy telt az idő, úgy mászott az integrálódó, egyiptomiasuló ifjonc egyre magasabbra a házi ranglétrán, és egy idő múlva még a gazda felesége is tudomást vett a létezéséről. A Biblia persze szokás szerint szűkszavú (pedig az átkozódásokat meglepően bő lére ereszti), a nevezetes asszonyságról nem tudunk meg túl sokat, csak annyit, hogy miután a fiatal héber teljesen a hatalmába kerítette Putifárt, a gazdát, a gazdasszony kegyeibe is sikerült beférkőznie, olyannyira, hogy az végül az ágyába parancsolta.
Thomas Mann (TM) azonban kerekded és eredeti történetet költ az egyszerű tudósítás köré, ezáltal gyakorlatilag rehabilitálva Putifárnét, akinek a neve összeforrt a szégyentelen, kéjvágyó, a házasság értékeire fittyet hányó asszonyok mindenkori alakjával. Az ő verziója szerint ugyanis a férj, Putifár eunuch volt, az általa viselt tisztségre eleve csak így juthatott, és a szülei puszta becsvágyból heréltették ki gyerekkorában. Felesége (akit TM Mut-em-Enet-nek nevez el) az ő verziója szerint szakrális és merőben formális házasságban élt vele, magyarul címzetes férjes asszonyként, de örök szüzességre kárhoztatva.
Ráadásul - ugyancsak Mann szerint - a nő, ahogy érzi, mennyire mélyül a József iránti rajongása, először megpróbálja kipaterolni őt a házból, de Putifár ragaszkodik kedvenc emberéhez. Nos, erénycsősz legyen a talpán, aki hosszú éveken át bírja, hogy nincs szex az életében, esélye sincs rá, közben beledöglik a szerelembe, és nem szólhat semmit. De nem hiszem, hogy feltétlen ilyen módon kellene megindokolni Putifárné tetteit, bőven elég az is, ha érdekházasságot kötött, ahogy akkoriban mindenki, és kicsit se hozta lázba a férje, a fiatal és jóképű rabszolga azonban annál inkább.
És mivel még akkor se remélhette, hogy konkrét bátorítás nélkül jut vele valamire, ha József viszonozta volna a vonzalmát (nem tudjuk, viszonozta-e egyébként), hiszen rabszolgaként még csak gondolnia sem igazán szabadott egy ennyire előkelő hölgyre, Pné az egyetlen lehetséges és logikus megoldást választotta: felkínálkozott. Vagy ha jobban tetszik, és ez valószínűbb, gyakorlatilag parancsba adta a jókötésű fiatalembernek, aki rangban mélyen alatta állt, hogy tegyen a kedvére. Végülis nem lehetett ez olyan szokatlan, ne feledjük, ő egészen más civilizációban és társadalmi körülmények között nőtt fel, mint József, akinek az volt a természetes, hogy a nomádok kettős erkölcsei szerint a férfiaknak szinte bármi megbocsátható (Rúbent se csapta agyon az apja, mikor az egyik mellékfeleségével hetyegett, pedig az szinte vérfertőzés), a nőket viszont máglyára kell vetni, ha kétszeres özvegyként, évek óta szalma állapotban leledzve képesek teherbe esni (lásd Támár és Júda esete).
Az egyiptomi úrnő lehetett valóban totál szerelmes Józsefbe, ahogy TM ábrázolja, vagy lehetett számára az ifjú szolga egy szeszély a sok közül, lehet, hogy voltak neki más liblingjei, vagy előkelő szeretője, egyetlen dolog látszik biztosnak: a visszautasításhoz nem volt hozzászokva. De miért utasította vissza József? Vajon annyira erényes volt, annyira hűséges szolga, annyira lojális, hogy még csak meg se ingott? Vagy nem is tetszett neki a nő? (A különböző festők hol csábító fiatalasszonyként ábrázolják Pnét, hol idősebbnek, hol csak szimplán csúnyának, esetleg szánalmasnak - de ha József számára nem volt valódi kísértés, ha kicsit se vonzotta a csaj, akkor nem domborítható ki Jákob fiának jellemszilárdsága.) Esetleg megalázónak érezte, hogy utasítják a szexre, vagy nem is lett volna képes parancsra teljesíteni? Még az sem kizárt, hogy József félt a nőktől, tapasztalatlan volt, bár kötve hiszem, hogy egy édenkerthez hasonlító luxusháztartásban ne lett volna alkalma jónéhány rabszolgalányt megdöngetni, ha éppen arra szottyant kedve - és egészséges férfiként miért is ne szottyant volna? (Később megnősült és két fia is született, csak, hogy a teljesítőképességében ne kételkedjék senki.)
József persze a lehető legdiplomatikusabban próbálja megoldani a helyzetet, és a gazdája iránti lojalitásra hivatkozik, ami teljesen érthető is - de azt valószínűleg ő is tudta, hogy a dolognak nem lesz jó vége. A csábítási kísérlet során ugyanis a felajzott Pné megpróbálta erővel levetkőztetni vágyai tárgyát, aki némi dulakodás után pánikszerűen elmenekül, és meggondolatlan könnyelműséggel bűnjel gyanánt otthagyja a nőnél egy ruhadarabját. Márpedig ezt nem kellett volna.
Mert mit művel ilyenkor a visszautasított, megalázott nő, főleg, ha ez a nő megfelelő hatalommal rendelkezik és teljesen elvakítja a szenvedély? Ő vádolja be a férjénél szexuális zaklatás miatt a rabszolgát, esetleg még a nagyobb hihetőség céljából külsérelmi nyomokat is ejt önmagán. (A visszautasítást követő hamis vádaskodást Zsuzsanna esetében is megfigyelhettük, csak ott senki nem dőlt volna be annak a mesének, hogy a szépasszony molesztálta a vén bírákat, mást kellett kiötleniük.) Szegény Putifár, amennyiben valóban eunuch volt, valószínűleg kevésbé vette szigorúan a dolgot, főleg, ha átlátott a szitán, és sejtette, hogy a felesége van oda Józsefért és nem fordítva.
Akárhogy is, vagy azért, mert maga is szerelmes volt Józsefbe (nem gyanús egy kicsit ez a totális odaadás és bizalom, amivel körülveszi az idegen rabszolgát?), vagy, mert nem tartotta bűnösnek, meglehetősen enyhe büntetést szab ki rá: egy luxusbörtönbe viteti, VIP rabok közé. Olyan politikai foglyokat őriznek itt, akiknek az ismeretsége később a legszédítőbb karriert teszi lehetővé a pixisből másodszorra kieső bevándorló számára. Természetesen a büntetés-végrehajtás is behódol a sármjának, idővel megkapja a főbizalmi státuszát, profi álomfejtővé és médiummá képezi át magát, majd a megfelelő pillanatban megold egy fontos gazdasági jellegű rejtélyt a fáraó számára, ami által nem csak szabadságát vásárolja meg, de ő lesz a birodalom kettes számú vezetője. Sokkal később jól megtáncoltatja a bátyjait is, de ez már nem tartozik szorosan a sztorinkhoz.
Hogy mi lett szegény Pnével és a férjével a történtek után? Egy ideig biztos apátiába süllyedtek, hiszen mindketten elvesztették kedvencüket. Idővel esetleg találtak másikat, akiért ugyancsak rajonghattak, és aki nem volt annyira erényes és elhivatott, mint a héber József. Mindenesetre a szegény Pné a világ egyik leghíresebb kéjvágyó asszonyává avanzsált, pedig lehet, hogy egész életében szűz volt szegény... József pedig az erényesség és szemérem, de főként a mindenkori felettes iránti feltétlen lojalitás jelképe lett - ugyanannak a történetnek azonban rengeteg értelmezése lehetséges.
Végül egy indiszkrét kérdést intéznék a pasikhoz, kíváncsi vagyok a válaszaitokra:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.