Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Hozzászokhattunk már, hogy a mitológiában viszonylag ritka a hagyományos udvarlás és a becéző szavak használata, annál gyakrabban folyamodnak az istenek (főleg a férfiak, de olykor még a nők is, lásd legutóbbi posztunkat a sokkal egyszerűbb erőszakhoz, vagyis az ember- és istenrablás nem tekinthető kivételesnek. De hát milyen lenne egy civilizáció, ahol nincs se rendőrség, se terrorelhárítás, sőt, a terror állami isteni szinten burjánzik? Ugye, ugye.

Az egyik leghíresebb lányrablás még nem szerepelt a repertoárban, épp ideje bepótolni. Ehhez nem árt egy kicsit feleleveníteni az olümposzi istenek családi viszonyait. Adott ugyebár Zeusz, a főpernahajder, aki két fivérével, Poszeidón-Neptunus-szal, a tengeristennel és Hádésszel (latinul Pluton vagy Dis pater, itt fentebb látszik, hogy kedvenc állata a háromfejű kutya, de nem Plútó, hanem Kerberosz a neve) osztozik a világuralmon, noha van egy istennő, akit ő sem bírt letaszítani az univerzális hatalomból, de róla még a történet során külön említést teszünk. A világ felosztása sem lehetett igazságos, Hádész húzta a legrövidebbet, neki a meglehetősen depis alvilág jutott, és aki huzamosabb ideig halottak között tölti a napjait (lásd patológusok és társaik), az olykor maga is kissé zombiszerűvé válik. Kissé vagy nagyon.

Ehhez járult még az a kellemetlenség Hádész számára, hogy facér volt - halott nők persze akadtak a környezetében dögivel, de dögöseknek nem igazán lehetett őket nevezni. Hádész tehát olykor meglógott otthonról és becserkészte a felszíni világot, hátha akad valami látnivaló. És nem úgy gondolta, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek.

Látnivaló akadt, bőséggel, de Hádész számára mégiscsak egy bizonyos  Perszephóné (Proserpina) jelentette a villámcsapást, ez a leányzó vagyis istennőcske Zeusz egyik számtalan félrelépése eredményeként született: a főisten az ő nemzésekor úgymond családon belül rosszalkodott, mivel Démétért (Ceres), Hérával közös nővérét ejtette teherbe. Démétér volt az istenek és emberek mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterasszonya, és mivel minden élelmezési ügy az ő hatáskörébe tartozott, meglehetősen nagy hatalommal rendelkezett, ahogy majd a történetből ki is derül.

Perszephóné, akit Kórénak (lánynak) is neveztek, tehát a gabonaistennő dédelgetett gyermeke volt. Napjai nagy részét akkoriban nem tanulással vagy kemény munkával, hanem virágszedéssel és körtáncokkal múlatta, tette mindezt hozzá hasonló csitrik társaságában, és titokban biztos arról álmodozott, hogy egyszer egy jóképű isten észreveszi és mondjuk elkezd neki udvarolni (de nem rabolja el szó nélkül, na). Meg nem erősített hírek szerint az első kiábrándulás akkor érte, mikor nem jóképű isten, hanem egy kígyó támadt a lányságára. Még kínosabb volt, mikor a kígyó dolga végeztével átváltozott... na kivé? Tessék találgatni, ki szokott állat formában mindenféle nőket a magáévá tenni. Ciki, tudom.

Mivel istenek közt az incesztus nem számít ritkaságnak (bár ez többszörös incesztus volt, hiszen Kóré nem csak a lánya, de az unokahúga is volt Zeusznak), ezen hamar túltették magukat a szereplők. A következő családon belüli erőszakig - és itt térünk vissza a fősztorihoz. Ahogy már sejtitek, ezúttal Hádész (amúgy szintén nagybácsi) találta ellenállhatatlannak Kóré bájait. De mivel tudta, hogy jobb lesz nem ujjat húzni a bátyussal (egyrészt a lány apja, másrészt meg a fene tudja), mielőtt elszánta volna magát az akcióra, felkereste Zeuszt, és engedélyt kért tőle arra, hogy elvegye Kórét feleségül - nem ám holmi kósza kufircra vágyott a halálisten. Nota bene, nem magától a csajtól vagy az anyjától kért engedélyt (azt tudta, hogy egyikük se menne bele), hanem attól az egy személytől, akitől igazán tartott.

Sokra ugyan nem ment ezzel az akcióval, mert a főisten elszánta magát arra, hogy pártatlan marad, se hátba nem veregette a fivérét, hogy csinálja csak bátran, se villámmal nem sújtotta, hogy felejtse el azonnal az egészet. (Hisz máskor is élt ezzel a hatalmas diplomáciai tehetségével: ha nagyon nem volt kedve magára haragítani a fél Olümposzt, tudta, hogyan bújjon ki a felelősség alól, emlékezzünk csak a szépségversenyre.) Hádész azonban már ismerte a közmondást, miszerint a hallgatás beleegyezés, és azzal a feltett szándékkal távozott, hogy haladéktalanul végrehajtja a lányrablást.

Az elhatározást tett követte, és Kóré alatt egy szép tavaszi napon, mikor már megint védett virágokat szedett, megnyílt a föld és szó szerint beszippantotta magába. Hádész nagy csinnadrattát rendezett odalent, volt földrengés, halottak felvonulása, szolgálók és ékszerek ajándékozása, meg minden, de Kórét ez a legkevésbé se hatotta meg, hiszen nem vámpírkönyveken és horrorfilmeken nőtt föl szegény. Hádész azonban nem hagyta magát elbátortalanítani, nem egy numerára rabolta el ugyanis a leányzót, hanem tartós kapcsolat lebegett a szemei előtt. Ami ebben az esetben kábé annyira volt kívánatos, mint a halál.

Mindeközben Démétérnek, a vidékfejlesztési miniszterasszonynak jelentették, hogy hőn szeretett lánya egyszerűen eltűnt. Viszont olybá tűnt, Hádész tökéletes bűntényt hajtott végre,  senki nem tudta megmondani a nyomingerré átvedlett anyának, hogy ki vitte el a lányát és hová. Hiába keresett szemtanúkat, nem akadt egy sem, aki felvilágosítást nyújtott volna (na, persze, majd pont a halálistenre lesz kedve vallani valakinek). Kilenc napig és kilenc éjszakáig tartott a szemtanúk utáni hajsza, mígnem Démétér össze nem futott öreg barátnéjával, a hármas utak félelmetes és ősi istennőjével, Hekatével. Vele kapcsolatban emlegettem az elején, hogy univerzális hatalmától még a patriarchális férfiistenek se tudták megfosztani, csak a PR-ja lett egyre rosszabb az idő előrehaladtával, míg végül maradt neki a fekete mágia meg a nekrofília - a boldogtalan szerelmesek általában hozzá fordultak, ha mindenképp meg akartak szerezni valakit, és nagyon ocsmány szertartásokat bírtak kitalálni az istennő meggyőzésére. Hekaté végre tudott némi infóval szolgálni Démétérnek: egyértelműen "emberrablásként" definiálta a Kóré sérelmére elkövetett bűncselekményt, de a tettes azonosítására nem vállalkozott.

Volt viszont egy zseniális ötlete, mégpedig az, hogy meg kéne nézniük a globális térfigyelő kamera felvételeit, akarom mondani ki kéne kérdezniük Hélioszt, a napistent, aki elől semmit nem lehet eltitkolni (már Aphrodité is lebukott miatta, mert Héliosz mellett nem állt egy adatvédelmi biztos, aki olykor befogta volna a lepcses száját). Fel is mentek hozzá és Héliosz minden további hercehurca nélkül azonosította az elkövetőt: egyértelműen Hádész volt az, személyleírást adni felesleges, hiszen családtag, és mésalliance-nak igazán nem lehet nevezni a dolgot, Démétér jobban teszi, ha belenyugszik, minden a legnagyobb rendben.

Persze Démétér ezt nem egészen így gondolta. Teljesen kikelt magából, csapkodott, őrjöngött, majd felment az Olümposzra és bejelentette, hogy száműzetésbe vonul, senkire nem kíváncsi, hagyják őt békén. Azt nem tette hozzá, hogy a melót is sutba vágja, nem megy be többet a minisztériumba és az államtitkároknak is megtiltja, hogy bármit csináljanak, sőt, mindent leállít, maga a természet szűnik meg működni. Általános mezőgazdasági sztrájkot hirdetett, öregasszonynak öltözött, és világgá ment. Hogy ez pontosan hogy történt és milyen következményei lettek, azt megtudjátok a folytatásból.

A bejegyzés trackback címe:

https://szexcsatakanno.blog.hu/api/trackback/id/tr624545740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2012.06.04. 21:27:11

Ez jól esett. De miért pont a legérdekesebb pillanatban kell abbahagyni az írást? (jó tudom: "apa/anya! A tesóm megint kiöntötte a....")

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2012.06.04. 22:00:53

@Papírzsepi: Ezt is 2 hétig írtam, egyszerűen nem bírtam tovább :-P

fairytale of a witch 2012.06.05. 02:02:24

Ez nagyon jó volt. Ismerem az eredeti sztorit is, így aktualizálva még inkább értékelem. Köszi.

Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és 2012.06.05. 10:07:09

quvvajó.

külön köszi a patriarchális és incesztus, emberrablás szavak használatáért.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2012.06.05. 10:29:17

@kalandlövész: @fairytale of a witch: @HetedikEnVagyok: @Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és: Gyertek máskor is, és ha eddig nem jártatok itt, nézzétek meg az archívumot, van bőven mit olvasni :-)

Lord Ruthwen 2012.06.05. 10:47:00

Még mindig nagyszerű a blog, Téged pedig még mindig imádlak az ilyen posztokért! :)

NAR 2012.06.05. 22:37:38

Micsoda cliffhanger ;-)

Hüpna · http://almosblog.blog.hu/ 2012.06.06. 21:45:59

Váááá de rég nem jártam erre, már nagyon vártam kedvenc mitológiai "szerelmespárom" történetét, amiből olyan sok más archetipikus történet eredeztethető:)

Hüpna · http://almosblog.blog.hu/ 2012.06.06. 21:46:47

mondjuk arról hogy Zeusz kígyóként megizélgette Perszephonét nem tudtam

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2012.06.07. 22:10:00

@Hüpna: Mér nem jártál erre olyan régen? Lehet, a kígyós dolog csak csúf pletyka :-)

Hüpna · http://almosblog.blog.hu/ 2012.06.10. 17:21:54

Valahol Jenenmajánál leragadtam aztán felszaporodtak a katyvaszok körülöttem és szégyen ide szégyen oda amikor törlődött a browser historym el is felejtettem merrefelé szoktam megfordulni:D