Hiába, a Biblia cseppet sem marad el elképesztő sztorik terén a görög-római mitológia mögött.
Ha már Judit felé leróttuk a tartozásunkat, nézzünk egy másik érdekes asszonyszemélyt: ő természetesen mindenféle változatban szerepel, lévén Dávid király és rajta keresztül Jézus felmenői között. De hogy miként jutott be ebbe a családfába, az azért nem semmi.
Szót ejtettünk már Jákobról és poligámiájáról, illetve fiairól és egyetlen lányáról, Dináról, aki meglehetősen szerencsétlen módon ment férjhez és lett özvegy rövid időn belül. Támár (nem keverendő össze Dávid király lányával, aki ugyanezt a nevet viselte, és meglehet, hogy sorra kerül a blogban) egy későbbi időpontban bukkan fel Jákob sztorijában. Ekkor a csupasz mellkasú áldástolvaj már mindenki által tisztelt pátriárka, fiai pedig meglett, nős emberek, akik talán azt a Szichem-béli mészárlást is megbánták. (Arról nem is beszélve, hogy testvérük, József eladásához hogy álltak hozzá, de ez külön történet, most nem térünk ki rá.)
A negyedszülött Júda is családot alapított már, és három fia született, Hér, Onán (na, itt már csilingel valami?), és Séla (bár egészen női névnek néz ki, ez egy pasi). Júda, mikor úgy látta, hogy Hér már nagyon nem bír magával, vagyis a vérével, keresett neki egy belevaló lányt, akit Támárnak hívtak. Mitagadás, neki is tetszett, de úgy gondolta, van már elég fia, minek még több. Szexre meg általában nem csak a feleségét "használta", ahogy majd látni fogjuk.
Hér és Támár elkezdték a fiatal házasok életét, és alaposan belehúztak volna a gyermeknemzésbe is, de az Úrnak más tervei voltak. Mózes I. könyvének szerzője szerint úgy látta, hogy Hér nem kóser, vagyis nem az a jóravaló férfiember, akit Ő egy Támár-szintű nőcinek elképzelt, úgyhogy kivonta a forgalomból. (Magyarul, kinyiffantotta, de szívinfarktusnak állította be.)
Hát, ez pech, gondolhatjuk, szegény asszonyka, ilyen fiatal, és már özvegy. Júda, az após meg is sajnálta, vagy egyszerűen csak engedelmeskedett a jibbum (sógorházasság vagy levirátus) intézménye rendelkezéseinek (esetleg épp erre az esetre találták ki, és előre datálták), amely szerint a gyermektelenül elhalt fivér özvegyét a még élő és nem 
házas fivér vegye el feleségül, és az ebből a kapcsolatból születendő gyerek majd szerepeljen úgy, mintha a halott pasié lenne... (A dolog bonyolultabb, de most nem megyünk bele mélyebben.)
Júda tehát odasétált középső fiához, és virágnyelven értésére adta, hogy Támárt feleségül kellene venni, na meg az elhunyt bátyus helyett utódot is össze kéne hozni vele. Onánnak, ahogy már sejtitek, nem volt kifogása a szexelés ellen, de valahogy baromira nem volt kedve Hér helyett apáskodni, úgyhogy alkalmazta a coitus interruptus intézményét. (Vagy aktus előtt önkielégített, végül is erről lett híres.) De hát a Big Brother szeme mindenütt ott van, még egy ilyen, meglehetősen jelentéktelennek tűnő hálószobában, akarom mondani sátorban is. Az Úrnak nagyon nem smakkolt ezt az interruptus-dolog, és ahelyett, hogy valami angyalféle követet küldött volna meggyőzés céljából, Onánt is kinyiffantotta.
Kezd az embernek az az érzése támadni, hogy az Úr magának akarta Támárt, vagy valami egyéb célja volt vele. Esetleg az asszonyka volt káros hatással a férjeire, és az volt a mániája, hogy szex közben megöli őket?
Júdának maradt még egy fia, Séla. Onán kimúlása idején még nagyon kiskamasz lehetett, mert a fekete özvegynek nem sikerült rátennie a kezét. Júda hazaküldte az asszonykát a szüleihez, azzal az ígérettel, hogy ha Séla férfikorba ér, megkapja őt is... Na, de el tudjátok képzelni, hogy egy apa két fia elvesztése után még az utolsó megmaradtat is feláldozza ennek az imádkozó sáskának? Nem, határozottan nem ez volt az elképzelése.
Támár meg csak várt, és várt, unta magát az apja házában, ahol ferde szemmel néztek rá, a háta mögött olykor férjgyilkosnak is nevezték, talán ezért se kérte meg senki, vagy ő ragaszkodott makacsul az előjogaihoz. Az évek teltek, ő nem lett fiatalabb, de Séla reménykeltően idősödött, vagyis beérett a gyümölcs, le lehetett volna szakítani. Időközben Júda, a kettős após megözvegyült, és mikor Támár rájött, hogy Sélát nem tudja megkaparintani, elég eszeveszett tervet talált ki. Ahogy mondani szokták, egy nő két dologért képes mindenre. Azért, hogy legyen gyereke, és azért, hogy ne legyen. Nos, Támár az előbbi csoportba tartozott. De nagyon nem volt neki mindegy, hogy melyik családból való az a gyerek.
Kell a fenének Séla, a lakli kamasz, gondolta Támár, ha kapható az apja, Júda, aki amúgy az áldásvárományos volt Jákob tizenkét sráca közül, (itt balra a díszes társaság) mert Rúben, a legidősebb eljátszotta a jogait apja egyik ágyasának, és saját két testvére anyjának, Bilhának elcsábításával (ez majdnem vérfertőzésnek számított), a második és harmadik fivér, Simeon és Lévi meg a Szichém-béli vadulás miatt esett ki a pixisből. (Mindig a szex, mindenütt!) Szóval, a törzsi matek szerint Júda következett a sorban (a tablón pirossal bekarikázva).
És erről a jó kiállású pasiról tudnivaló volt, hogy nem veti meg úgymond a legősibb mesterség gyakorlóinak társaságát. Támárnak ez adta a zseniális ötletet, hogy maszkirovkába fogjon. Kiderítette, hogy a pasi melyik úton megy el egy bizonyos napon, beszerzett egy echte, akkoriban kurvásnak számító öltözéket, levette az özvegyi göncöt, az arcát elfátyolozta, és leült az út szélére. (Azért nem semmi, hogy ezt úgy hajtotta végre, hogy senki nem kapta rajta.) Se miniszoknya,
se térdcsizma, se illegés-billegés. Akkoriban elég volt csak ülni az utcán, és várni a kuncsaftot. Na jó, ez csupán vidéken, és csupán olyan környéken volt elég, ahol amúgy egy darab prosti nem sok, annyi se akadt. De szegény Júda honnan tudta volna?
Senkit nem fog meglepni, hogy a Támár rendezte jelenet az ő tervei szerint alakult. Júda igazán nem számított arra, hogy ilyen nagyszerű lehetőség adódik a hentergésre egy Isten háta mögötti porfészekben, ráadásul egy ennyire jó nővel. Szóba elegyedett hát Támárral, és megkérdezte, hajlandó lenne-e egy menetre. Támár hajlandó volt, de visszakérdezett, hogy ugyan mennyit szánna a dologra a pásztor úr. Mire Júda észbe kapott, hogy kápé nincs nála, meg az nem is dívik ilyen mezőgazdaságból, állattenyésztésből tengődő társadalmakban, mint az övék, úgyhogy egy kecskebakot tud felajánlani a nyájából. Nos, a "prosti" erre azt felelte, hogy felőle mehet, de hol az a kecske? Mert, ha nincs kéznél, ő hitelbe nem kufircol ám.
Nem, a kecske nem volt kéznél. Ezen elgondolkodtak egy ideig, Támár legalább is úgy tett, pedig előre tudta, mit
fog javasolni. Nem szeretett rögtönözni, főleg ilyen főbenjáró dolgokban nem. Miután hagyta sorvadozni szegény Júdát, akinek már nagyon szexelhetnékje volt, kibökte, hogy elfogadna ő valami zálogfélét is.
- Na, egye fene, milyen zálogot akarsz, aranyom? - kérdezte a pasi, alig várva, hogy rávethesse magát a szép kis nőre.
- Hát, a gyűrűdet, a gyűrűd zsinórját, meg a pálcádat, de ha van személyid, az is jöhet.
Júda (a személyijét kivéve) mindent odaadott, és már oldotta is az övét, hogy mihamarabb belefeledkezhessen a húsnak az ő örömeibe. Olyannyira belefeledkezett, hogy esze ágában se volt másodszülött fia példáját követni, és egyenest beleélvezett Támára, az meg mindjárt teherbe is esett, méghozzá fiúikrekkel. Hiába, ha az Úr is akarja, minden lehetséges, és a cselvetésnek, hazudozásnak és maszkirovkának nem igazán ellensége. (A cél szentesíti az eszközt, bezony.)
A kellemesen sikerült numera után (ki tudja, nem volt-e több is) Júda, mint aki jól végezte dolgát, felöltözött, meghúzta a nadrágszíját, és vidáman fütyörészve hazaindult. Odahaza kiválasztott egy kecskét a nyájból, és elküldte egy emberét a fizetséggel. A fizetési megbízott kereste-kutatta az útszéli prostit, kikérdezett minden pasit a faluban, vajon hol strichelhet éppen a lány, de mindenki csak csóválta a fejét, ez tisztességes település, egy fia prosti nem sok, annyit se tudnak felmutatni.
Hát, ez kínos, gondolta Júda, de megvonta a vállát, több is veszett Szichemnél, legfeljebb nem lesz gyűrűje meg pálcája. Eltelt három hónap, mikor kezdenek pletykálni a népek, hogy Támárnak már kétszer kimaradt a menzesze. Ezt vallási okokból nagyon számon tartották, úgyhogy eltitkolni bajos lett volna. És Támár nem is akarta, simán bevallotta, hogy gyereket vár.
Mindenki baromira fel volt háborodva, pedig özvegy lévén nem tört házasságot szegény, ha egy kis örömben volt része, mit árt az bárkinek? Na, ők nem így gondolták. És Júda sem. Ugyebár, a kettős erkölcs. Neki szabadott kurvázni, Támárnak egy kis kufirc se volt megengedve. Júda két fiának halála miatt annyira ki volt akadva a menyére, hogy meg akarta égettetni. (Úgy tűnik, a megkövezés még nem volt divatban.)
Mikor már épp elég dühöngő, öklét rázó családtag gyűlt össze, és Júda feje totál vörös volt, eljött Támár nagyjelenete. Csöndet kért, megadták neki a szót, ő meg előhúzta a tárgyi bizonyítékokat: úgy mint gyűrűt, zsinórt és pálcát, mondván:
- Az ejtett teherbe, akitől ezeket kaptam.
Júda persze lefagyott, és nem bánta volna, ha süllyesztőgép lép működésbe a talpa alatt. Nagy nehezen visszafogta az őrjöngő tömeget, amely már gyűjtötte a szárazfát, és töredelmesen beismerte, hogy minden az ő hibája, mert Sélát nem adta oda a fekete özvegynek. Végül is Támár csak elvette a jussát, hiszen joga volt a Júda-féle vérvonal valamelyik pasijától teherbe esni. Képzelhetitek a gyilkolásra kész gyülekezet csalódottságát, hogy mégse lesz égetés...
Happy ending egyébként nincs, már romántrikós szempontból, Támár nem jött össze többé Júdával, és Sélával se, de szült két fiút, és ezzel bekerült a Dávidon át Jézusig vezető családfába, ami végül is nem utolsó karrier egy álprostinak.
Ha tetszett a sztori, nyomd meg a lájk gombot, esetleg kommentelj, és mostantól adakozó kedvű olvasók számára Pay Pal rendszeren keresztül arra is van lehetőség (a jobb felső sarokban található a DONATE gomb), hogy pár forinttal fejezzék ki a jóindulatukat. Köszönöm!
Még egy dolog: jobboldalt, a Facebook-részen ugyan látható, de hátha nem pillantotok rá: blogbuli december 17-én, 18h00-tól a Paris-Texasban (Ráday utca).
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
