Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Éljenek a kreatívok, a bloggerek, a vándorok, meg a díjak!
Csak néztem-néztem, hogy vándorol ez a díj ide-oda, valahol elvesztettem a fonalat, de aztán hirtelen a kezembe adták. Mint Ariadné Thézeusz kezébe. Nem, most nem mesélem el ezt a sztorit, de még sor kerül rá, esküszöm!)
Kukucs! Kard megvan, fonál megvan, már csak a Minotauruszt kéne megtalálnom. (Minotaurosz 9 óránál.)
Jó dolog egy ilyen fonál. Főleg attól nagyon megtisztelő, aki továbbadta nekem, őt (tiboruról beszélünk) tiszteletbeli blogger-keresztapámnak tekintem. (Tuti, hogy ebbe bele fog kötni, csak kössön.) Mivel blogjainak lassan ő se tudja a pontos számát, ezért egy olyat linkelek be, amelyet tiszteletbeli blogger-körösztanyámmal, Csurival együtt jegyez: ők ketten avattak be a blogírás és -szerkesztés okkult tudományába. Köszönöm a díjat és az eddigi sok segítséget!
Az eddig ismert szalvetta helyett egy kreatívabb embléma kerül ide, nehogy valaki azt higgye, hogy én rajzoltam, úgy tűnik, ez az alternatíva. Mindenesetre több köze van az eredeti üzenethez, mint a szalvettának.
Simlis a simlisnek örül ...
Hét dolgot kellene írnom magamról. Ugye, sejtitek, hogy nem konvencionális módon fogom ezt megoldani, de nem is kerülöm meg. Nem a hét törpét fogom iderángatni, mint valami eltévelyedett Hófehérke, de valami hasonlót teszek: hét érvet fogok felsorolni, amiért imádom a mitológiát, a meséket, a múltban való kutakodást, és ennek a blognak az írását.
1. Nem kell sokat erőlködni azon, hogy eredeti legyek. Hozott anyagból dolgozni sokkal kényelmesebb.
2. Elképesztő sztorikat találtak ki eleink, mindig „újakat” fedezek fel, és már olvasás közben jókat szórakozom.
3. Gyerekkorom óta szeretek képeskönyveket eszkábálni. Tantónéniset játszottam, a babáimnak apró füzeteket és tankönyveket szerkesztettem. Hát, most kiélhetem magam, csak nagyobb közönséggel, és nem babázós fokon.
4. Burkoltan írhatok úgy a saját tapasztalataimról, mintha csak a mitológiát színezném. Terápiás hatása van.
5. A posztok megfogalmazása közben nem csak felfrissítem a tudásomat, hanem sokmindent teljesen újonnan fedezek fel, a kommentekből, a felmerülő kérdésekből, és válaszokból pedig szintén sokat tanulok. Arról nem is beszélve, hogy mennyit nevetek.
6. Egész kis virtuális közösség alakult ki a blog és testvérblog körül (egy kicsit a Portugál szeretőknek is szeretnék juttatni a dicsőségből), és ezek az emberi kapcsolatok fontosak számomra.
7. A legklasszabb az, amikor villog a térkép, a térkép, a térkép, és látom, hogy egyszerre 300-an olvassák, amit írtam. Na jó, ez nem olyan gyakran történik meg, de azért volt már benne részem. Köszönet nektek!
Végül pedig tovább kell adnom a stafétabotot, Attus Germanicusra gondoltam, akinek a kommentjeire elsősorban Letíciánál figyeltem fel. Bár vitatkozom vele, nagyon tisztelem a meglátásait. A blogja kissé vegyes tematikájú, elsősősorban német S-Bahn-okról ír, és mivel a kisfiam él-hal a vonatokért, ő biztos ezt a témát választaná. Ami még tetszett, az a tiboru-féle Jézus-összeesküvés posztra adott reakciója.
Ja, és aki ünnepelni szeretne, valamikor tavasszal esetleg ... Egyelőre túlélésre játszom a 2 fiam miatt. De valamikor összehozunk egy szexcsaták bulit!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.