Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Vissza az ókorba, a mítoszokhoz és a különböző erőpróbákhoz, melyeknek fődíja egy szép és természetesen előkelő, gazdag leányzó, minimum hercegi sarj. Péliász király lányáról, Alkésztiszről van szó ezúttal, akinek persze nem volt beleszólása a férjválasztás módjába, ki kérdezte szerencsétlent, ő csak legyen szép, egyébre nincs is szükség. Egyelőre.

Mit mondasz, papa? Elég, ha szép vagyok, az eszemre semmi szükség? Köszi!

A papa viszont elég extravagáns pasi lehetett (meg saját elképzelése szerint diplomatikus politikus, úgy vélte, hogy így egyetlen potenciális kérőt sem sért meg), azt találta ki, ugyanis hogy a lánya ahhoz menjen hozzá, aki vadkanos-oroszlános fogattal parádézik a megszokott, és nyilván halál unalmas lovak alkalmazása helyett. Nem tudjuk, mit szólt ehhez szerencsétlen Alkésztisz, valószínűleg nem rajongott az ötletért, de már nem lepték meg apja marhaságai, és kezdett berendezkedni az örök szüzességre.

Férji minőség ellenőrzésére ugyan a vadkanos-oroszlános fogat előállítása kábé annyira alkalmas, mint egy hófehér Jaguár forgalmijának felmutatása, vagy annak felmérése, hogy ki milyen messze hajít egy malomkövet, de arról nem lehetett szó, hogy maga a kislány próbája ki a pasikat, mondjuk elő-nászéjszakán. (Milyen szerencse, hogy mi megtehetjük!)

Admétosz, Pherai királya is hivatalos értesítést kapott a pályázati feltételekről, amelyek extravaganciájuk ellenére mégiscsak könnyebben teljesíthetőek voltak, mint egy EU-s pályázatéi, nem kellett se nullás adóigazolást, se 100 oldalas tervet, se költségvetést benyújtani (például arról, hogy milyen forrásból szándékozik a fogatot létrehozni, miből fogja fizetni az állatidomárt, és fenntartható lesz-e a pályázati projekt egy napon túl), pedig a kitűzött díj, a lány, és a tekintélyes hozomány azért jóval kecsegtetőbb volt, mint egy EU-s pályázat végösszege.


Igazán családbarát és művészetpártoló munkaadó voltál, Admétosz, ezt nem felejtem el neked!


Mivel tehát Admétosz királyt nem rettentették el a bürokratikus akadályok, azt tette, amit minden cégvezető tett volna hasonló helyzetben: felkereste az általa ismert legbefolyásosabb hatalmasságot, Apollónt, akivel már mi is  találkoztunk Aphrodité hálótermében. A régi és szívélyes ismeretség nem kollégiumi szobából datálódott, hanem egy Zeusz által elrendelt átnevelő munkatábor idejéből: Apollón ugyanis egy év erejéig lefokozódott birkapásztorrá, és Admétosznál végzett kényszerűen önkéntes munkát.

A kápóként kirendelt királynak volt annyi esze, hogy ne dolgoztassa halálra a rangfosztott istenséget, sőt, eléggé elnéző volt vele, és nem rótta fel neki a gyakori ambróziaszívási szüneteket, a munkaidőben végzett szexuális tornagyakorlatokat, a múzsák önképzőköri oktatását, a hárfázást, versírást sem. Sőt, még a nagy hatalmú segédmunkás figyelmetlensége és alkalmi szunyókálása miatt elkóborolt juhok ellenértékét sem vonta le a béréből. Apollón persze később kárpótolta minden anyagi veszteségért, és biztosította barátságáról, amely tendereken való pályázás esetén igen jól jön. (Kéz kezet mos és hasonlók.)


Rámfér egy kis manikűr meg pedikűr, lányok, agyondolgoztat ez az Admétosz ... És masszírozzatok át rendesen, teljesen beálltak az izmaim.


Ma ezt persze korrupciónak hívnánk, és a Transparency International mindenféle listákra felvésné szereplőink nevét, de akkoriban még mindenki tudta, hogy a világnak ez az ő normális rendje, úgyhogy Admétosz fogta magát, felvette a legjobb ruháját, és beállított Apollónhoz, hogy urambátyámozzon egy kicsit, majd előadja kérését. Az extravagáns ötlet megvalósításához ugyanis vagy legalábbis jedi-lovagnak kellett volna lenni, vagy egy istenség puszipajtásának.


Úgyis a kocsi elég foglak, ha a fene fenét eszik is, felesleges ennyit produkálnod magad!

Apollón megveregette ex-főnöke vállát, és küldönc útján magához hívatta a kor erős emberét, Herkulest (alias Héraklészt, akiről Kevin Sorbo miatt minden sorozatfüggő tizenéves hallott már, és tudjuk, hogy Zeusz egyik balkézről született gyermeke, akit Héra halálra szekírozott, de most nem térünk ki rá bővebben), és a segítségével elővarázsolta a különös fogatot. Herkules a vadállatok becserkészése és fogságba ejtése után vállalta a személyi edző feladatát is, de elég sok melójába került, mire valamirevaló csapatot hozott össze: hol a vadkan akart folyton felöklelni valakit, hol az oroszlán akart elaludni és siránkozott, hogy ő milyen gyáva (bátrat nem sikerült szerezni), hol Admétosz volt kishitű, türelmetlen és dacos. Végül azonban minden akadályt legyőztek és felvonulhattak a iolkoszi versenypályán. Valójában egyetlen kört kellett tenniük, de az se volt egyszerű.

Mindjárt átadom neked a gyeplőt, Admétosz, készülj! Ugye nem felejtettél el bemelegíteni?

Péliász király biológusok és zoológusok szakértői véleménye nélkül is pontosan képes volt felmérni, hogy a pályázati feltételeit teljesítették, a beadási határidőt betartották (ugyanis az nem volt), és formai hibák sem merültek fel (noha az oroszlán a kör végére elaludt) … Admétoszt kissé érdemtelenül ugyan, de alaposan megünnepelték, jövendő apósa látványosan a keblére ölelte és fiának nevezte, Alkésztisz meg nagy szemeket meresztett, mert igazán nem bízott abban, hogy ezt, az apja által kiötlött a marhaságot emberfia végigcsinálja.

Következhetett az esküvő. Alkésztiszt senki nem kérdezte, tetszik-e neki az ifjonc, úgy illik, hogy egy férjhez adandó hajadonnak minden pasi tessék, aki valamilyen spéci kerekes járművel furikázik az ő tiszteletére, főleg, ha az a jármű kis pénzű és kevéssé befolyásos halandók számára elérhetetlen.

Nem lehetünk elnézőek még az öcsi haverjaival sem. Ami jár, az jár. Hová jutnánk, ha a halandók nem etetnének? Nem megélhetési vadász vagyok, csak sportból csinálom.

Admétosznak azonban annyira, de annyira tetszett a szűzies Alkésztisz, hogy nagy izgalmában a sok isten közül, akinek a lakodalom előtt áldozatot kellett bemutatnia (nehogy éhenhaljanak az Olimposzon ezek a szerencsétlenek), pont az örök szüzességet fogadott Artemiszt felejtette ki. Biztos nem volt neki rendes határidőnaplója, vagy – ami valószínűbb –, lelkiismeretes és profi vallási szakértője.

Az istenek pedig akkoriban elég sértődékeny firmákként viselkedtek, olyan, hogy elnézés, meg megbocsátás, nem került be még a szótárukba, ellenben a bosszúállás, a büntetés és megleckéztetés előkelő helyen szerepelt. Artemisz azonnal lecsapott, ennek köszönhetően ismét egy különös nászéjszakába nyerhetünk bepillantást.

Alkésztiszt a menyegzőt követően szolgálói bevezették a hálószobájába, szépen levetkőztették, adtak neki valami bódító italt, mert számára nem kellemes dolgok elébe nézett, oszt magára hagyták szegényt, boldoguljon, ahogy tud. Mire azonban a becsiccsentett és felajzott Admétosz odabotorkált az ágyhoz, Artemisz különleges figyelmessége révén nem egy pucér lánykát talált, hanem egy rakás vonagló kígyót. (A vonaglás ugyan rendben lett volna, de kígyóhoz hasonló lényből elég volt egy is a terepen, vélte az ifjú férj ...)

Nem vagyunk neked elég szépek és kívánatosak?

Lehet, hogy Admétosz egyébként talpraesett és bátor pasi volt (bár ezt inkább kétségbe vonnám), de egyrészt megviselte az idegeit a hosszas edzőtáborozás egy kedélybeteg gyáva oroszlán, egy hiperaktív és agresszív vadkan, valamint egy gyermekkorától üldözést szenvedő izompacsirta társaságában, másrészt nagyon be volt állva … Úgyhogy a kígyók láttán idegösszeroppanást kapott. Az például eszébe se jutott, hogy megmentse Alkésztiszt, aki elvileg a hálószobában várt rá. Inkább hisztérikus rohamot kapott, és szaladt Apollónhoz, hogy az húzza ki a csávából.

Apollón empatikusan viszonyult ex-főnökéhez, és jóstehetségének illetve gondolatolvasó képességeinek köszönhetően azonnal rájött, hogy drága ikertestvére, Artemisz keze vagyis sértett büszkesége van a dologban. (Artemisz és Apollón Zeusznak, a nektek már sokszor bemutatott pernahajder főistennek egyik híres félrelépése eredményeképp, Létótól született két gyermeke, majd egyszer elregélem ezt a kalandot is.) Nosza, Admétosz, mutassuk be azt az áldozatot, mészároljunk le néhány állatkát, hogy jóllakjon a nővérkém, oszt minden rendbejön, visszakapod a kis feleségedet és megtarthatod a pót-nászéjszakát. (Hogy hol volt Alkésztisz, mialatt a kígyók nyújtogatták a nyelvüket a férjére? Artemisznél? Ki tudja …)


Hát itt vagy, Alkésztisz? Mégis hogy hagyhattál faképnél a nászéjszakán? Az nem kifogás, hogy Artemisz elragadott, ellen kellett volna állnod.

Lényeg az, hogy az áldozatbemutatás olyan csodásan sikeredett, hogy Artemisz mind a tíz ujját megnyalta utána, és azt a különös ígéretet tette, hogy mielőtt elérkezne Admétosz halálának napja, előzetes értesítést fog kapni a dologról. De nem ám azért, hogy nyugiban végrendelkezhessen és megírhassa saját sírversét,  hanem abból a célból, hogy ha akar,  záros határidőn belül próbáljon olyan balekot vagy jótét lelket találni, aki hajlandó beadni helyette a kulcsot. Ebben az esetben ugyanis az alvilág megelégszik egy pót-halottal, lényeg, hogy az arra az időpontra tervezett létszám a Tartaroszban teljes legyen. A következő posztból megtudhatjátok, mikor érkezett meg az értesítés, kiknek könyörgött Admétosz, és, hogy vajon sikerrel járt-e.

A bejegyzés trackback címe:

https://szexcsatakanno.blog.hu/api/trackback/id/tr161559289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ms. Mazsola · http://msmazsola.blog.hu/ 2009.11.29. 10:49:56

Gyáva oroszlán, kész, kinyúltam. :-D Szeretem Artemiszt, igazi belevaló csaj, megköveteli ami jár neki. Ismét egy eddig ismeretlen történettel gazdagodott a mitológiai tudásom, köszönöm.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.11.29. 14:51:39

@Ms. Mazsola: A kis feminista :) A sztori java még most jön, bár az a része eléggé ismert, rég nem hallottam róla. Sztem a mitológia egyik legizgalmasabb sztorija.

Csuri / Bariildi 2009.11.29. 19:54:00

Nagyon jól adod elő ezeket a sztorikat, amelyek nekem nagyobbrészt újdonságok (alulírott műveletlen....), csak az frusztrál kissé, hogy mindig elveszek a kapcsolatokban. Ki kinek a kije.... De nem csoda, mert egyszerűnek igazán nem mondható.
Sebaj, már letettem arról, hogy észben tartsam a családfákat és rokonsági fokokat, csak élvezem a mesét.
Folytatás??!

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.12.03. 09:01:41

@Csuri / Bariildi: Lesz folytatás, persze, csak most elég sok más dolgom volt.