Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Legutóbb ott hagytuk félbe Trisztánék történetét, hogy Izolda visszaszívta a kedves rokona, Brangäne ellen bizonyos bérgyilkosoknak kiadott parancsot, és szerencséjére a matadorok nem is hajtották végre az ítéletet. (Mi ebből a tanulság? Ne sajnáljuk a pénzt a bérgyilkosra, ne fogadjunk fel gagyit, mert az tuti nem találja ki a gondolatainkat.)
Legalább az ágyban vennéd le azt a koronát, embör!
Látszólag mindenki úszott a boldogságban, hol Márk élvezkedett Izoldával, hol Trisztán, Izolda meg valószínűleg mindkettővel élvezkedett. Csak szegény Brangäne szexuális élete nem folytatódott sehogy, maximum kukkolhatott, ahányszor őrt állt, ami szintén nem rossz szórakozás, de hosszútávon frusztráló.
Közben az unalmas hétköznapokat kalandok is tarkították, egy alkalommal például egy izomagyú zenész, valami középkori rocker, bizonyos Gandin tűnt fel az udvarnál, és annyira ellenállhatatlanul pengetett, hogy Márk kijelentette, nem alkudozik gázsin (legalább sóher nem volt), megadja, amit a rocker kér. Mint köztudott, ezek nem szoktak kukoricázni, meg a csajokat is előszeretettel viszik el egy menetre, úgyhogy Gandin szerényen Izoldát kérte fizetségképpen. De nem ám csak egy menetre, hanem hosszabb távra, haza, Írországba, ahol ez embörök komoly katolikusok, és hosszútávon gondolkodnak.
Királynémat egy dalért! Király!
Márk ugyan szívta volna vissza az ígéretét (úgy látszik, ezek a királyok nem éppen szavatartó egyének), de Gandin olyan kigyúrt pasi volt, hogy senkinek nem akarózott bunyózni vele, még az érintett férjnek se. Öregecske vagyok már ehhez, gondolta Márk, ha eddig megvoltam nő nélkül, majd megleszek eztán is, vegye, vigye. Trisztán persze épp nem volt odahaza. Hogy legyen mit művészien trancsírozni, elment vadászni, meglőtte satöbbi, de valaki megvitte neki a hírt, hogy emberrablás esete forog fenn, ő meg hanyatt-homlok rohant Gandin hajójához: ez csak azért nem indult még el, mert a dagályra várt.
Most azt gondoljátok, hogy Trisztán, a nagy hős, a lovag, a sárkányölő vitéz kihúzta a kardját és párbajra hívta Gandint. Hát nem. Ha már egy ilyen zeneőrülttel van dolga, meg ott pityereg a vigasztalhatatlan Izolda, hárfásnak adja ki magát, és csellel szerzi vissza a nőt. Nemhiába volt Trisztán jó matekos (zenész és sakkjátékos, hogy többet ne mondjunk), ha nem köllött vagdalkozni, ő a fifikás megoldásokat választotta. Mint valami középkori Odüsszeusz.
Ha ki lehet énekelni a sajtot a szájából, minek agyonütni?
Behízelegte magát a rockernél, megvigasztalta a pityergő asszonykát (aki minden bizonnyal az óriási méretek gondolatától volt legjobban megijedve), és mikor megjött a dagály, felajánlotta a lovát, nehogy Izoldácska lába vizes legyen, miközben felszáll a hajóra. Amikor már lóháton volt a nővel, nem sok ügyesség kellett ahhoz, hogy elmeneküljenek.
Ti is nőt raboltok éppen?
Útban hazafelé megálltak még egy kis, vagy nagyobb ünneplésre, és ezúttal még a lelkiismeret se furdalhatta őket. Márk király tényleg azt kapta, amit megérdemelt. Jó nagy szarvakat a homlokára.
A férj másodszor is mással intéztette el, amit neki kellett volna, nem csoda, ha vigyázni továbbra se tudott az asszonyra. Trisztán igencsak rájárt a tiltott gyümölcsre, és nemsokára le is bukott.
Mint már említettük, nagy privát szféra akkoriban még a legelőkelőbbeknek sem jutott helyszűke miatt, így aztán Trisztán is egy másik pasival aludt egy hálószobában. Nem kell rosszra gondolni, tényleg csak aludt, mint a Bibó kollégisták.
Olykor megbeszélték a lovagi tornák eredményeit, olykor söröztek egyet, olykor politizáltak (pártot szerencsére nem alapítottak), szóval kellemes férfibarátság volt, semmi több. Trisztán persze nőt nem vihetett a közös szobába (főleg nem a királynét), ezért olykor lelépett éjszaka a Brangäne által szervezett randikra, amelyek, mitagadás, elég gyakoriak lehettek, ha hiszünk a varázsital hatékonyságában.
És akkor a fehér lovag kicselezte a vörös lovagot, és jó nagyot vágott a fejére ... Nesze, nesze, nesze!
Egy éjjel szerencsétlenségére ez a szobatárs, akit Marjodónak hívtak és királyi főasztalmester rendkívül előkelő posztját tudhatta magáénak (arról nem is beszélve, hogy annyit zabálhatott, amennyi belefért), rosszat álmodott és felriadt. Éppen mesélte volna a rémálmát a haverjának, a haver azonban sehol. Valami bűzlik Cornwallban, gondolta az addig gyanútlan Marjodo. Felkelt, kinyitotta az ajtót, friss hó fedte a kertet, úgyhogy gyerekjáték volt a botcsinálta detektívnek követni Trisztán nyomait.
Nem kell egy Bőrharisnyának lenni hozzá, hogy felismerjük Trisztán lábnyomait. Harminchatos saru. Igen, ilyen picik voltak a pasik a középkorban.
El is jutott a randi színhelyére. Mint mondottuk, Brangäne szervezte meg ezeket a kellemes alkalmakat. Ezúttal elfelejtette kulcsra zárni az ajtót. Öreg hiba. Ez a Brangäne mindig olyan gondatlan, a fene vigye el. Marjodo bekukkantott, az előszobában egy sakktábla, hogy legyen mivel agyonütni az időt két kufirc között (intellektuális népeknél így megy ez), a hálóban meg épp nagyon melegük volt a házasságtörőknek, igen buzgón törögették azt a házasságot.
A főkóstoló nem ugrott be az ágyba harmadiknak (tényleg, miért nem?), hanem szép halkan visszaslisszolt a szobába és egy szót se szólt Trisztánnak másnap reggel, a herceg azonban megérezte rajta, hogy valami nem kóser, és figyelmeztette a szeretőjét.
A jelenet ismerős, a nő ugyanaz, a mellfogdosás is, csak a pasin nincs korona.
Marjodo kitálalhatott volna Márknak, de annál óvatosabb politikus volt. Mint láthatjátok, nem nyílt kártyákkal játszottak már akkor sem az elit tagjai. Miért haragítsa magára azt, aki valószínűleg a következő király lesz? És ugyan miféle bizonyítékai vannak? Az ő szava a király unokaöccsének és imádott feleségének szava ellen.
Óvatosan csak annyit súgott meg Márknak, hogy felröppentek bizonyos pletykák, miszerint Trisztán és Izolda … Márk nem akarta elhinni. Az ő Izoldája! Az a ma született bárány! Az az ártatlanság! Aki olyan szerelmes belé!
De hogy mit csinált Márk ezzel az infóval, és hogyan alakultak az események, azt egy következő alkalommal mesélem el.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.