Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Május elején Floralia, vagyis a virágok és a tavasz ünnepe van, aminek többek között Aquincumban is minden évben igencsak megadják a módját. Mi is jártunk ott többször, végre egy kicsit átadhattam a gyerekeimnek a római világ iránti rajongásomból, még gladiátor kiképzést is kaptak. Hasonló ünnepség Gorsiumban is van, sajnos oda még nem jutottunk el. (Idén Aquincumban május 2. hetének hétvégén lesz a Floralia, Gorsiumban már április végén megtartották.)

floralia_gorsium.jpg

Aki kilátogat a családbarát pannóniai virágünnepek egyikére, az nem számít arra, hogy sztriptízt is látni fog, legfeljebb a gladiátorok és gladiátorlányok alulöltözöttek egy kicsit. De alapvetően kifejezetten szolid keretek között folyik a dínom-dánom. Nem így volt ez az eredeti Florialiákon... Pedig mi lehet ártatlanabb, mint egy majális? 

Nincs mentség: a 2018-s év már majdnem úgy telt el, hogy egyetlen poszt sem jelent meg ezen a blogon. Pedig még tavaly is többször jelentkeztem, igaz, legutóbb 2017 nyarán. De nem szeretném a Szexcsatákat végleg eltemetni, így arra jutottam, hogy még mielőtt bekövetkezne a szilveszter, írok egy szokatlan bejegyzést. Igaz, könyvajánlókat már korábban is publikáltam, de ezúttal nem egy, hanem több könyvet gyűjtöttem össze az utóbbi évekből, amelyek az engem érdeklő témát tekintve igen érdekesek voltak. 

greenblatt.jpg

A kötetek között szerepel olyan is, amit már csak antikváriumban lehet kapni, de akad idei kiadású is, vagyis a "mit is ajándékozzak karácsonyra" típusú gondokon is enyhíthetnek. De azon a problémán is, ha a hosszú téli szünetben unatkoznánk, és fogalmunk se lenne, mit vegyünk le a polcról. Az itt felsorolt köteteknek valamiképp mind köze van a blogban tárgyalt témákhoz, vagyis kultúrtörténet, történelem és erotika egyaránt akad bennük bőven. 

Nézzük a listát:

1. Stephen Greenblatt: Ádám és Éva tündöklése és bukása (2018)

Ádám és Éva története a világ talán legismertebb meséje, de manapság el sem tudjuk már képzelni, milyen hihetetlen hatással volt a nyugati civilizációra. A babiloni fogság idején a zsidók (nagyon nem szívesen) megismerkednek az ottani istenkultuszokkal és teremtéstörténettel. Ennek ellenében, de nagyon is a hallottak hatására létrehozták a maguk alapsztoriját a hét napos teremtésről és az első emberpárról. Greenblatt hosszasan mesél héber mítoszokat megihlető Enóma Elisről, ami már önmagában megérdemelne egy posztot, főleg, mert annyira más a szemlélete, mint amihez mi vagyunk hozzászokva. Itt is előfordul egy kígyó, de az erotika semmiféle negatív következménnyel nem kapcsolódik össze, sőt, éppen attól lesz civilizált a korábbi vadember, hogy egy hivatásos hölgy két héten át tart neki bevezető és továbbképző tanfolyamot. 

Augustus (született Caius Octavius) a világtörténelem egyik leghíresebb politikusa volt: ő jelentette az átmenetet a köztársasági államformából a monarchia felé. A nagy rendszerváltó egyetlen lányáról, Iuliáról fogunk mesélni, mert őt szavaztátok meg legutóbb. Gondolom, ebben a "szerető" és az "összeesküvő" szavaknak is volt némi szerepük...

family_of_august.jpg

Ha beírjátok a keresőbe, hogy Iulia Caesaris, akkor a legvalószínűbb találat ugyan Augustus lánya lesz lesz, de vagy hat ugyanilyen nevű hölgyet ismerünk a történelemből (Caesar nővérét és lányát is így hívták többek között). A mi Iuliánkat később Iulia Maior-ként, vagyis az idősebb Iuliaként emlegették, hogy megkülönböztessék a lányától.

Hosszú idő után megint lehet szavazni arra, hogy mi legyen a következő szexcsata poszt témája. A jelöltek a következők:

A) Augustus lánya, Iulia: feleség, szerető, összeesküvő

julia_caesaris.jpg

Milyen élet jut egy nőnek, ha az apja Róma leghatalmasabb embere, de folyamatosan attól kell félnie, hogy megdöntik az uralmát? Hány férfihoz kell hozzámennie egy ilyen ember lányának, hány gyereket kell kihordania, és mikor juthatnak eszébe a saját vágyai? Mit szólnak hozzá a férjek, ha megcsalja őket, és miként reagál a saját apja, aki saját ifjúkori szerelmi házasságát egy olyan nővel kötötte, aki hét hónapos terhes volt az előző férjétől, de később az erkölcsök legfőbb őrének tekintette magát?

Rengeteg nőről írtam már ebben a blogban, vannak köztük történelmi személyek, istennők, mesefigurák, halandó mitológiai alakok, meg olyanok, akikről nem tudjuk biztosan, hogy éltek-e valaha, vagy csak kitalálták őket. Ebben a posztban nőnap alkalmából a legérdekesebbeket mutatom be röviden - hogy ne legyenek túl sokan, csak a mitológiából válogattam.

6fb8366694a4448647f15558ea56a0e9.jpg

És persze nem a legsimulékonyabb, a férfijogú társadalomnak simán behódoló nőket fogok itt felsorolni, hanem olyanokat, akiken látszik, hogy nagyon nem illik rájuk a "gyengébbik nem" kifejezés. 

El tudjátok képzelni, milyen lehetett a szex, mikor még nem társult hozzá bűntudat? Mikor nem azzal kezdték, hogy mennyire veszélyes, túl fiatal/túl öreg vagy hozzá, nemi betegségeket fogsz elkapni, meg szégyelld magad, mert a Jóisten csak a misszionárius pózt engedélyezi, de azt is csak a házasságon belül? Hanem azzal, hogy addig élvezd az életet, amíg megteheted? Persze ez elsősorban a férfiakra vonatkozott, mert olyan, hogy a nők nem kockáztattak, soha nem létezett... De vajon tényleg igaz, hogy a rómaiak sokkal többet szexeltek, mint mi? 

pompei.jpg

Alberto Angela Amore e sesso nell'antica Roma (Szerelem és szex a régi Rómában) című 2012-es könyvében legalább is ezt állítja. A római férfiak számára a szex ugyanis roppant egyszerűen elérhető volt, és itt nem csak a nős és jómódú úriemberekre kell gondolni: mivel az utcalánytól kezdve a luxuskurtizánig minden szinten virágzott a prostitúció, még a legnyomorultabbaknak is futotta rá. (A magukra maradt szegény sorsú nők hiába güriztek valamilyen műhelyben, az épp az éhenhaláshoz volt elegendő, sokan ezért másodállásban a legősibb mesterséget is gyakorolták. És minél nagyobb a kínálat, annál olcsóbb egy menet...)

Adó- és vámügyekkel foglalkozni a laikusok szerint biztos unalmas dolog lehet, bár azért van némi különbség a között, hogy közben az ember saját maga is gazdagszik, vagy csak fix fizetésért csinálja... Ha mi magunk találjuk ki az adónemeket és határozzuk meg a százalékokat, az biztos jó játék, a pénzszámlálgatás meg egyeseknek a legnagyobb erotikus élmény. Adófizetőként azonban nem sok öröme van az embernek, kivéve persze, ha csökkentik a befizetendő összeget, főleg, ha ezt egy pucéron lovagló hölgynek köszönheti. Ennek itt, az alábbi képen. 

lady_godiva_john_collier_c_1897.jpg

Lady Godiva kábé ezer évvel ezelőtt (jó, a kerek ezerhez hiányzik még pár év) ment férjhez egy Leofric nevezetű, nála jóval idősebb földesúrhoz, aki Mercia tartomány lakosainak mindennapjait tette keserűvé. Ő volt az earl, és földijei annyira komálták, mint a felcsútiak Mészáros Lőrincet, szóval nagyon. Itt alább földrajzilag is elhelyezzük a történetet a XI. századi Britannia térképen az ínyencek kedvéért. (Akik látták esetleg a The last kingdom című sorozatot, azoknak a királyságok nevei ismerősek lesznek.)

Noé bárkájáról sok minden eszünkbe juthat: műszaki érdeklődésűek morfondírozhatnak azon, hogy valójában mekkora hajó kellene, hogy a világ összes állatfajából két (egyesekből hét) példány ráférjen, mások meg is építik a bárkát a Bibliában megadott mértékek szerint (bár tudható, hogy az a legkisebb viharban darabokra törne), és turista attrakciót csinálnak belőle, az állatvédők szörnyülködhetnek a zsúfoltságon, filológusok összehasonlíthatják a vízözön történetét más mitológiák hasonló történeteivel, de hogy mi volt a helyzet szexuális szempontból azon a bizonyos járművön, csak azok számára kérdés, akik még a műszaki embereknél is gyakorlatiasabb gondolkodásúak...

screen-shot-2015-09-23-at-1_02_02-pm-620x403.jpg

A jelek szerint Noé igazi logisztikusként alaposan átgondolta rákényszerített vállalkozása minden részletét, ugyanis általános szextilalmat hirdetett a szükségállapot idejére, mégpedig nem abból a megfontolásból, hogy nincs hol diszkréten elintézni az aktust, hanem azért, mert már épp eléggé tele volt az a bárka, felelőtlenség lett volna további egyedekkel teletömni. Akkoriban ugyanis a fogamzásgátlás nem volt divatban, vagy legalább is nem számított Istennek tetsző módszernek, az állatokat meg végképp nem lehet megtanítani az interruptusra. Maradt az egyetlen, 100%-os megoldás: az önmegtartóztatás. 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy unalomig ismert, ezerféle változatban "gyerekbaráttá" formált, ízléstelenül megfilmesített, átírt, szétcincált, lenyelt és kiköpött mese. Szerepelt benne egy naiv, ám szép kislány, hét kis növésű pasi, egy vérszomjas, nárcisztikus királyné, aki a szelfik istennője lett volna, ha a megfelelő korba születik, és egy még ijesztőbb, holttestekre bukó királyfi...

snow-white-seven-dwarfs-800x400.png

Aki még ezek alapján nem találta ki, hogy melyik mesére gondolok, azt most telepítették ide az ufók, és nagyon gyenge kiképzést kapott. Noha a Hófehérke mai formája giccses, cukormázas történetnek hat, főleg, mióta Disney-ék rátették a kezüket, valójában egyáltalán nem az, ezért is éreztem úgy, hogy érdekes lenne egyszer szexcsatásan elmesélni - noha explicit szex nem lesz benne, mert a gyűjtők és kompilátorok mindent megtettek annak érdekében, hogy aszexualizálják a sztorit. De ahogy a népdalok, úgy a mesék nagy része is tele van kódolt üzenetekkel. 

A modern korba tett látogatás után térjünk vissza a görög mitológiához, egyenest annak egyik legismertebb mondaköréhez, amelybe már belekóstoltunk korábban is. A trójai háború főszereplői közül már volt szó Helénáról, Páriszról és Odüsszeuszról is, hogy csak azokat említsem, akik külön posztot kaptak (igaz is, Aeneast el ne felejtsük), de a görögök hadvezérét, Agamemnónt eddig jobbára csak kerülgettük. Feleségéről, Klütaimnésztráról is épp, hogy csak említést tettünk Szép Heléna kapcsán, aki féltestvére volt.

 

clytemnestra_by_baudelaire999.jpg

 

Egyébként nem véletlen, hogy eddig halasztgattam a témát, Agamemnónnak olyan bonyolult és hátborzongató családtörténete van, hogy csak azt nem tudom, miért nem forgattak még sorozatot róla, vagyis az Átreidákról, és miért vesztegetik egyesek az időt és a pénzt olyan fantáziatermékek előállítására, mint a Trónok harca, mikor a mitológia sokkal érdekesebb... És legalább annyi cselszövés, erőszak, trónviszály és szex van benne, mint a modern mesékben.

Az egész azzal kezdődött, hogy a kezembe került egy Delfin-könyv. Biztos sokan emlékeznek még a sorozatra: ifjúsági regények sokaságát adta ki a Móra kiadó tizenöt éven át ennek a keretein belül, és is sokat olvastam közülük, bár a legtöbb mintha inkább fiúknak szólt volna. Nos, ez éppen a Tulipános Fanfan első kalandjai címet viselte (a szerző Jean Muray, a könyv 1957-es, és az eredeti címe: Les premiers exploits de Fanfan la Tulipe). Gondoltam, teszek egy próbát a fiaimnál, akik vevők mindenféle kalandra. Először elolvasom én, hogy ellenőrizzem, tényleg nekik való-e. (És tényleg, nagyon élvezik.)

18517968.jpg

De vérszemet kaptam, és gondoltam, nézzük meg, vannak-e a csókának még egyéb kalandjai, mivel a regény azzal végződik, hogy Fanfan eljut Versailles-be, XV. Lajos udvarába. Persze, hogy volt más is: Benjamin Rochefort Tulipán Fanfan, az ördöngös francia című, két kötetes regénye. (Francia cím: Un diable de français nommé la Tulipe, az eredeti két kötet 1979/80-as) A szerző ugyan teljesen más, de nézzük. A magyar kiadás 1984-es, az Árkádia jelentette meg, borító képi világa korábban elijesztett a könyvtől (alább látható), de most túltettem magam ezen a rossz érzésen, és elkezdtem olvasni.

Tartozom egy vallomással: Dumas-rajongó vagyok, főként A három testőr és folytatásai tartoznak a kedvenceim közé, így már rég a terveim között szerepelt, hogy XIV. Lajosról is írok, noha a megszokott korszakainkon kívül esik, de egyrészt tavaly volt a halálának 300. évfordulója (sajna már nem tudtam idejében elkészülni a poszttal), másrészt annyira fordulatos volt a szerelmi élete, hogy nem lehetett kihagyni. 

louis-xiv-victorious.jpg

A Napkirály a maga 72 éven keresztüli uralkodásával sokak szerint csúcstartó az európai történelemben, de kisebb jelentőségű fejedelmek azért jópáran megelőzik. Az öröklistán mindössze a szerény 8. helyet foglalja el, világviszonylatban pedig tizenkettedik. (Ferenc József 67 évvel csak 32., utána közvetlen Aquitániai Eleonóra jön, 66 évnyi uralkodással.) II. Erzsébetnek még legalább 9 évig kell bírnia, hogy maga mögé utasítsa a XIV. Lajost - fogadásokat már most lehet kötni arra, hogy vajon sikerül-e neki, de valami azt súgja, hogy elszánta magát e hazafias cselekedetre.

Ha a mitológiai figuráknak idézettségi mutatója (impakt faktora) lenne, mint a tudományos munkák szerzőinek, akkor Oidipusz minden bizonnyal az egyik legnagyobb mutatószámmal rendelkezne. Ezt leginkább Sigmund Freudnak köszönheti, aki megtette neki azt a szívességet, hogy komplexust nevezett el róla, melynek lényege az, hogy a 3-7 éves kisfiúk "beleszeretnek" az anyjukba és arról álmodoznak, hogy feleségül veszik, ilyenkor pedig az apa ugyebár csak útban lenne, ezért valamilyen formában megszabadulnának tőle.

oidipusz.jpg

De nézzük, hogyan szól a mitológiai sztori, vagyis annak leginkább ismert változata. Mint mindig, most is számos alverzió létezik, és ezek egy részére majd utalok is. 

Oidipusz apja, Laiosz nem éppen jámborságáról és visszafogott természetéről volt híres, viszont szívesen oktatott fiatal srácokat kocsihajtásra. Ezzel még nem is lett volna baj, ha egyik tanítványába, aki történetesen barátja, Pelopsz fia volt, annyira bele nem zúg, hogy az egyik verzió szerint elrabolja, a másik verzió szerint "csak" megerőszakolja a szerencsétlent. Khrüszipposz igazán baljós csillagzat alatt született, féltestvérei mindezek után még el is tették láb alól, de legalább az apja, Pelopsz jól megátkozta az erőszakos Laioszt: ha valaha sikerülne egy nővel is összefeküdnie, és annak történetesen fia születne, na akkor bizton számítson majd arra, hogy az a fiú egy szép napon kinyiffantja. 

Pelopszot egyébként korábban ugyancsak megátkozták, mégpedig hetedíziglen, az ő utódai között szerepel a trójai háborúból ismert testvérpár, Meneláosz és Agamemnón is, de ennek a híres-hírhedt famíliának a sorsával ezúttal nem fogjuk fárasztani a kedves olvasót, akinek már így is szédül a feje a sok névtől.

Laiosz, aki egyébként Théba királya volt, mivel az akkori szokás szerint két kapura játszott, szert tett egy csinos feleségre is, akit Iokasztének hívtak, és elég sokáig kívánatos nőnek számított, ahogy azt majd később konstatálhatjuk. Addig-addig éltek házaséletet ezek ketten, hogy egy nap bekövetkezett a kellemetlenség, ami ilyenkor általában bekövetkezik: Iokaszté teherbe esett. Mivel az abortusz nem volt még igazán divatban, illetve nagyobb veszélyekkel járt, mint a szülés (pedig az sem volt piskóta), a királyné kihordta a kisfiút, de már azzal a tudattal, hogy az apja meg akar tőle szabadulni. Neki se volt ellenére, hogy kipenderítsék a gyereket a pusztába, a jóslat ugyanis nem csak azt vetítette előre, hogy a srác egyszer az apja halálát okozza majd, hanem azt is, hogy vérfertőző viszonyt folytat majd az anyjával. Nos, ez még a jóslat első felénél is ijesztőbbnek tűnt.

Jelentkezzen az a férj, aki szívesen mutogatná legjobb barátainak a saját feleségét - persze nem ám estélyiben vagy fürdőruhában, hanem a maga természetességében... Esetleg kisebb társaságot hívna össze e célból? És vajon mit szólna hozzá az asszony?

candaules-1859-b_1.jpg

Nem kétséges, hogy a legtöbb férj nem szívesen osztaná meg az élményt a haverokkal, még akkor sem, ha a feleségét valóságos műremeknek tartja, de azért ma is akadnak, akik másképp gondolkoznak, például, ha nem is élőben, de valamelyik közösségi oldalon névvel, esetleg szexoldalakon névtelenül mutatják be a barátnőjük bájait (jó, sokszor a sajátjaikkal együtt), és vannak olyanok is, akik nem csak bemutatni szeretik az asszonyt, hanem meg is osztoznak rajta testvériesen. Ha a feleség számára ez örömforrás, akkor az ég világon semmi baj nincs az egésszel, végül is felnőtt emberek azt csinálnak, amit akarnak. De ha az asszony kifejezetten szemérmes, nem egyezett bele, nem is tud róla, akkor már egyáltalán nincs rendben.

Már a legutóbbi, sajnos jó régen megjelent, januári posztban is szót ejtettünk női sárkányokról, illetve arról a lehetőségről, hogy Androméda, a sziklához kikötözött leányzó és Kétó, az ő felfalni készülő sárkányszerű szörny valójában egy és ugyanazon tengeristennő két megjelenési formája. Női szörnyektől egyébként is hemzsegett az előző sztori, de legtöbbjük nem volt valami bizalomgerjesztő, hogy a szépségről már ne is beszéljünk.

224310-cv_sotn_succubus.jpg

Ehhez képest ma igazán dögös démonokról fogunk beszélni, a succubusokról és az incubusokról. (Noha magyar átiratban szukkubusz meg inkubusz, én hadd maradjhak a latin formájuknál.) Első blikkre olybá tűnik, mintha mindkét fajta férfi lenne, ez egyáltalán nincs így, a succubus ugyanis -us végződése ellenére 100%-osan nő, igazából succuba. Nem tudok ellenállni ilyenkor az etimológiai fejtegetésnek: a succubus a (sub- "alatt" és a cubāre "feküdni") szavak összetételéből származik, és a XIV. századra datálják. (Lásd még succumbo: süllyed, összeesik, megadja magát valaminek) Ez azért is különösen érdekes, mert a férfi párja, az incubus pedig felette vagy rajta fekvőt jelent, azon patriarchális ideológiát tükrözve, mely szerint a nő helye alul, a férfié pedig fölül van  (lásd még a Coitus retro c. korábbi posztomat).

 

Ha hihetünk a mesék és mítoszok logikájának, egy fiatal és szép lány számára nincs biztosabb párkeresési stratégia, mint ha elrabolja egy sárkány, egy szörny, vagy maga az ördög - és igazán semmi különöset nem kell tennie, elég, ha türelmesen várakozik a neki rendelt megmentőre. Még egy valamirevaló hollywoodi film is képes ezt sugallni: ha elég szép vagy, és kikötöznek valahová, akkor a lehető legjóképűbb, legizmosabb és legférfiasabb jelölt szabadít majd meg és szeret beléd, természetesen. Na jó, Hollywoodban egy kicsit már segíthetsz is a hősnek, az egyenjogúság nevében.

mythology_with_a_twist_perseus_and_andromeda_by_ninidu-d7q356r.jpg

Mai sztorink csupa ismerős összetevőt tartalmaz majd: hemzsegnek benne a szép és leginkább pucér nők, beköszön egy kis időre Zeusz atyánk egyik hódításra, amelyről eleddig nem volt szó, jóslatokkal zavarják össze a fejünket, és izgulhatunk egy különleges sorsú hősért.

A bonyodalmat, mint már annyiszor, a női szépség okozta. Belegondoltam, milyen ritka, hogy egy istennő azért lesz zabos, mert valami halandó asszony okosabbnak tartja magát nála... (Na jó, azért Athéné meg tud sértődni ilyeneken.) Kassziopeia, az etióp királyné vesszőparipája azonban szokványosabb volt: Hófehérke mostohaanyját játszotta, vagyis azt hangoztatta, hogy ő a legdögösebb a vidéken, ami önmagában még elment volna, de ő nem elégedett meg a földi halandók lepipálásával, mindjárt minimum 50 isteni lény haragját vívta ki egyszerre azt hangoztatván, hogy még a néreidáknál, Poszeidón meztelenül vízisíző kísérőinél, testőreinél, szíve csücskeinél is csodálatosabb.

nymphe10.png

Mint Psziché történetéből, no meg a három istennő szépségversenyéből már tudjuk, sokmindent lehet, de halhatatlan asszonyokat és lányokat megjelenésük becsmérlésével felingerelni, na, azt nem. Legalábbis súlyos következmények nélkül nem szokott menni. A néreidák ugyan nem Aphrodité szintjén állnak - vagyis inkább úszank -, de bennük is van annyi büszkeség, hogy ne tűrjék a női hübrisz ilyetén megnyilvánulását. Mivel Poszeidón hetekig másról sem hallott odahaza, mint a felháborító pöffeszkedésről, végül beadta a derekát, és előszedett a süllyesztőből egy megfelelő szörnyet: elmagyarázta neki a küldetés lényegét és Etiópiára küldte, hogy a helyiek kezdjenek vele, amit akarnak. 

Ne higgyétek, hogy megfeledkeztem erről a blogról, csak azért, mert már 10 hónapja hozzátok sem szólok - sokszor álltam neki majdnem az írásnak, de valami mindig közbeszólt - leginkább pénzkereső elfoglaltságok. Most jut egy szusszanásnyi idő, ha az istenek is úgy akarják, és egyelőre egy rövid sztori erejéig feltámasztom tetszhalott állapotából az általatok is annyira kedvelt szexcsatákat.

001.jpg

Az ókori Rómában járunk, a hagyomány szerint Jézus születése utáni 19-ben, Tiberius császár uralkodásának 5. évében, amikor is egy római lovag, bizonyos Decius Mundus igencsak megkívánta egy előkelő honfitársnőjét, az erényes és férjezett Paulinát. Megkörnyékezte mindenféle módokon, ígért neki fűt, fát, bokrot, toronyórát meg aranyláncot, sőt, konkrétan 200.000 drachmát is, mégpedig egyetlen éjszakáért, de a jármbor hölgyet semmilyen módon nem tudta megszerezni. (Hogy az akkori drachmának mennyi lehet a mai vásárlóértéke, és vajon ez milyen arányban áll a Robert Redford által 1993-ban Demi Moore-nak felajánlott egymillió dollárral, azt nem vagyok hajlandó kiszámolni, de ha valaki nagyon ráér és ért az ilyesmihez, megteheti, meg fogjuk köszönni.)

 5398_w.jpg

Mikor Decius barátunk úgy érezte, hogy mindent megtett az ügy érdekében, az ominózus kufirc nélkül pedig már élnie sem érdemes, bejelentette, hogy éhségsztrájkba kezd, és addig folytatja, míg ki nem leheti ifjonti lelkét - vagy míg a hölgy meg nem szánja egy kiadós szexelés erejéig. Paulina persze hideg maradt, mint a jégcsap, ha Mundus abban reménykedett, hogy az istenfélő hölgy majd pont ettől fog megenyhülni, akkor nagyot tévedett. Egy másik nő azonban nem nézhette tétlenül a dolgot: a lovag apjának szabadosnője (vagyis felszabadított rabszolgája), akit Idének hívtak, és olyan kis tüchtig ügyintéző volt, mint Plautus színdarabjainak fifikás rabszolgái, a fejébe vette, hogy ő végrehajtja a lehetetlent, és kihozza az egész dolgot potom ötvenezer drachmából. Mundus, aki kétszázat is szívesen fizetett volna, persze gondolkodás nélkül kipengette az összeget, és azonnali hatállyal felfüggesztette az éhségsztrájkot.

Valamilyen rejtélyes oknál fogva az emberek szeretik, ha 10 pontba foglalnak nekik valamit, gondolom, már a Tízparancsolat is azért áll éppen ennyi ukázból – illetve tiltásból, mert az Úr is tudta, hogy mennyire van kalibrálva az emberi elme.

2c-Bouguereau-Young_Girl_Defending_Eros-1024X768.jpg

Valentin-nap lévén meg már úgyis mindenkinek tele a szívecskés hócipője a könnyfakasztóan giccses lávsztorikkal, így arra gondoltam, összeállítok nektek egy kis listát a mitológia legpechesebb szerelmeseiről illetve áldozataikról. A 10 történetből 9-et már külön posztban el is meséltem, így ha valamire részletesebben is kíváncsiak vagytok, elég a linkre kattintani. De van egy újdonság is.

Nézzük tehát, kik pályázhatnának a mitológia legnagyobb szerelmi lúzerei címre – a poszt végén szavazni is lehet majd.


1. Akhilleusz és Pentheszileia

Talán nem túlzás azt mondani, hogy Ádámnál és Évánál nagyobb hatású mitológiai szereplőket nehéz elképzelni (tippeket azért szívesen fogadok), noha olyan sok szöveget nem kaptak a forgatókönyvírótól. De ki mondta, hogy a hatásos forgatókönyvhöz bonyolultság kell? A teremtéstörténet azért ki van ám találva. Úgyhogy épp itt az ideje, hogy annyi nagy és kisebb név után elővegyük az ún. első emberpár dossziéját is, és kicsit belelapozzunk.

adam-and-eve-from-the-stanza-della-segnatura-detail-1511.jpgElső helyen Ádámot szokás emlegetni, de az máig nem tisztázott, hogy ő piszkozatnak tekinthető-e a sokkal tökéletesebb lény, Éva megalkotásához, vagy rendelkezik némi előjogokkal, főleg, mert Évát az oldalbordájából kellett kioperálni. Mintha épp akkorra fogyott volna el az építőanyag, amivel az Úr annyira szeretett agyagozni. (Az első teremtéstörténetben még nem ez az oldalbordás verzió szerepel, és ez meg is zavart egyeseket.) Akárhogy is, Ádám nem sokáig malmozott egyedül, nem kellett társkereséssel bajlódnia, válogatnia a jobbnál jobb nők között, mint utódainak: a szabad akarat akkoriban nem volt opció. Eszed, nem eszed, nem kapsz mást, mondta volna az Úr vagy valamelyik angyala. És Ádám ette is, zokszó nélkül, ő már csak ilyen jámbor balek volt szegény.

Mi köze a fenyőfának egy olyan különös istennőhöz, mint a frígiai/anatóliai Kübelé, akit a rómaiak Magna Materként, Nagy Anyaként tiszteltek, és akinek kultuszához hozzátartozott, hogy papjai saját magukat fosztják meg férfiasságuktól? Ki volt Attisz, és mi köze volt Kübeléhez? Na és hogy kerül egy ennyire masszívan furcsa istennő a maga oroszlánok vontatta kocsijával 1777-ben a világ egyik legkatolikusabb fővárosának, Madridnak a központjába (lásd alább)? Figyelem, ez a poszt érzékenyebb lelkületűeknek nem ajánlott.

Cibeles-00.jpg

A mítosz ősi verziója homályba vész, de álljon itt három, későbbi, kicsit sem unalmas változat, fordított időrendi sorrendben:

Mindenkinek kellemes téli napfordulót kívánok - az ugyanis ma, december 22-én van. Mint már korábban meséltem róla, a keresztény karácsony csak egy a sok solstitiumhoz kötődő vagy arra ráapplikált ünnep közül.

6649901857_cf6c3f219c_o.jpg

dios-zeus1_1384631517.jpg_500x328

Biztosan sokan vannak közületek, akik olvassák a konteo-blogot vagy más, tiboru által jegyzett blogokat, illetve már meg is szerezték az első  könyvet, amelyet itt Zeusz "tart a kezében". Nekik semmi újat nem fogok tudni mondani. Ha azonban akad olyan, aki valamely fatális véletlen folytán még sosem találkozott a nevével és a műveivel (az általa írt, és a szexcsaták tematikájába tökéletesen illő kedvencemet itt találjátok), akkor épp ideje, hogy változtasson ezen. (Igazából irigylem, mert annyi jó szöveget olvashat majd így első alkalommal.)

Lepjétek meg magatokat és mindazokat, akik értékelik az értelmes és szórakoztató ajándékokat, az első konteo-kötettel, mely harminc válogatott összeesküvés-elméletet szed ízekre olyan könnyed stílusban, hogy még az is biztosan élvezi, akit az egyes témák iránt eredetileg nem lelkesedett. Kapható a Librinél, az Alexandránál, megrendelhető online a Göncöl Kiadótól, a Bookline-on és a Garmadától is. Csalódás kizárt. Jó szórakozást!

Így Halloween környékén talán senki nem bánja, ha kicsit borzongunk és kirándulást teszünk a titokzatos középkorba, amely cseppet sem volt sötétebb, mint a mai világ, erre letenném a nagyesküt.

Erzsebet_Bathory_by_vampirekingdom.jpg

Noha azóta sokminden megváltozott (legalábbis Európában), még fellelhető egy-két téma, ami sose megy ki a divatból. Itt van például a szex és a vér. Ha egy (mű)alkotáson, filmen, regényen belül mindkettőböl bőven akad, akkor garantált az érdeklődés, elég csak a vérelemző Dexterre vagy a megint nagyon felkapott vámpíros sorozatokra utalnom.

A Lusitania blog mai posztjából kiderül, mennyit ért a szűzi vér a középkorban, hogyan lehetett a hiedelem szerint leprát kapni, és a betegek mit tehettek a gyógyulás érdekében. 

Már három poszt óta nélkülöznötök kell a Bibliát, most ezért bónuszként jöjjön egy "rövid" ószövetségi sztori a két, állítólag legősibb mesterség képviselőinek főszereplésével. Nem tartozik a legismertebbek közé, de szerintem zseniális, és számos értelmezési lehetőséget rejt. Remélem, élvezni fogjátok. 

rahab3.jpg

Történetünk kezdetének idején a zsidók már negyven éve vonulnak az egyébként meglehetősen kis kiterjedésű pusztában fel s alá, miután Mózes kivezette őket abból az Egyiptomból, ahová József jóvoltából kerültek. A frusztrált, egyiptomi hercegből avanzsált népvezér (ez lenne Mózes), aki ellen annyit lázadoztak az elégedetlenkedők (amúgy ki ne lázadt volna a helyükben, azt megnézném), eddigre végképp belefáradt a veszekedésbe és beadta a kulcsot. Egyébként nem jószántából, az Úr döntött úgy, hogy egyetlen férfiember nem léphet be az Ígéret földjére, akinek vannak személyes emlékei az elképesztő gazdag kultúrával rendelkező Nílus-menti civilizációról (a nők nem számítottak, meg akkor még bolyonghattak volna 30 évig, amíg az utolsó öregasszony is kiszenved). Isten ugyanis pontosan tudta, hogy ahhoz képest az a Kánaán, amit Ő kínál, elég kiábrándító. Az az eufemizmus, hogy tejjel és mézzel folyik, tulajdonképp azt a tényt igyekszik csak leplezni, hogy víz és kőolaj viszont nincs. De legyen csak az egyetlen viszonyítási pont a puszta. Merthogy annál szinte minden csak jobb lehet. Vagy mégse?

Ritka az a mitológiai figura, aki egész eposzt kap kizárólagos használatra, ráadásul úgy, hogy még egy másikban is szerepel. Még csak nem is istenről vagy félistenről van szó, hanem egy 100%-ban emberi kromoszómákkal rendelkező pasiról, aki nem különösebben erős, és nem is különösebben jóképű (csak, ha Athéné szépségápolási kezelést hajt rajta végre olykor), és nem valami hatalmas birodalom ura. Első ránézésre nincs is benne semmi extra…

penelope.jpg

süti beállítások módosítása